A csernobili atomkatasztrófa 38 éve, 1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor következett be. Ez volt az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris balesete, amely ezrek halálát okozta és tízezreket érintett – írja a Rubicon.
Mi okozta a katasztrófát?
A Kijevtől 130 kilométerrel északra fekvő erőmű első reaktora 1977-ben lépett működésbe, és már két évvel ezután részletes jelentés készült az építési szabálytalanságairól. A vizsgálóbizottság szerint rossz minőségű volt a betonozás, nagy volt a talajvíz-szennyezés lehetősége és a falpanelek közötti eltérés is.
A baleset azonban nem ezekből adódott, hanem sokkál inkább a személyzet alkalmatlanságából. A Csernobil működést felügyelő igazgató korábban széntüzelésű erőművekkel foglalkozott, a reaktor főmérnökhelyettese pedig tengeralattjárók atomreaktoraihoz értett csak.
1986. április 25-én éjjel egy órakor kísérletet indítottak, amellyel azt akarták tesztelni, hogy meghibásodás esetén a reaktor turbinagenerátora képes-e megfelelő mennyiségű energiával ellátni a hűtővizet biztosító szivattyúrendszert. A kísérlet során az erőmű biztonsági rendszerét lekapcsolták, majd megkezdték a teljesítmény csökkentését. Az atomerőműveknél az alacsony teljesítmény óriási kockázatot jelent, mert a magreakció instabillá válik. Ezzel azonban az erőmű vezetői a szakértelem hiányában nem voltak tisztában.
A robbanás pontos körülményei tisztázatlanok: egyesek a felforrósodott hűtővízből fejlődő gőz okozta nyomásnak tulajdonítják a katasztrófát, tehát a kísérlet végrehajtókat terheli a felelősség. Mások szerint a kritikus pillanatokban az üzem dolgozói észlelték a krízist, és azt a szabályozórudak visszahelyezésével próbálták elhárítani. A tragédiát ebben az esetben a rudak grafitbevonata okozta, amely a várakozással ellentétben felgyorsította és nem megszelídítette a reakciót.
Csernobil áldozatai
A csernobili erőmű katasztrófája során becslések szerint 32 ember vesztette életét és több százan szenvedtek sérülést a sugárzásból eredően, mivel mintegy 50 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. A kiérkező tűzoltók és a helyi dolgozók sugárvédelmi felszerelés nélkül kezdték meg a tűz oltását, ezért sokan három héten belül meghaltak a radioaktív fertőzés következtében.
A sugárzás következményeit a rákbetegség gyakorisága miatt nehéz megbecsülni, a Magyarországot ért hatás rizikófaktora alapján 1 millió emberből tíz ember fertőződhetett meg a csernobili szerencsétlenség következtében. A tudósok összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának, amelynek hatásai a természetben mind a mai napig jelen vannak.