Kártékony rágcsálók lepték el Magyarországot idén ősszel. A száraz, meleg időjárás és egyenetlen csapadékeloszlás miatt nyugodtan szaporodhattak a pockok, ez pedig valóságos invázióhoz vezetett. Amint korábban a 24.hu is megírta, ezek az állatok jelentős puszítást okoznak a szántóföldeken: négyzetméteres foltokban tűntetik el a gabonát, egész lucernások válnak a martalékukká, de a napraforgót és a kukoricát is megdézsmálják.
A krízis kezelésének érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé tette a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek használatát. Lapunk egyik olvasója arról számolt be egy hozzánk eljuttatott levélben, hogy kutyája a Pocok Tox MAX miatt pusztult el, annak szaga ugyanis a pockokon kívül más állatok számára is vonzó, ezért kiássák és elfogyasztják. Mint írta, a rágcsálóirtót akár lakott területtel közvetlenül határos földre is kihelyezhetik, és a kezelt területek semmilyen módon nincsenek megjelölve.
Veszélyben a kutyáink?
Az eset kapcsán felkerestük a Nébihet, hogy többet tudjunk meg a szóban forgó szerről, illetve hogy kiderítsük, valóban veszélyes-e a használatuk. Válaszukból kiderült, hogy A hivatal szerint elképzelhető, hogy ha nem szakszerűen helyezik ki a csalétket, akkor más mezei rágcsálók (pirók egerek, güzüegerek, erdei egerek) vagy hasznos apróvadak (mezei nyulak, fácánok), esetleg őzek is elfogyaszthatják, az azonban ritkán fordul elő, hogy ragadozók felennék, a hatóanyagot ugyanis tört kukoricaszemre viszik fel, amely számukra nem vonzó eleség. A rágcsálóirtó ráadásul kizárólag vadgazdálkodási szakember segítségével, a pockok által lakott járatokba helyezhető ki, ahol a mezei vadak többsége nem fér hozzá.
Simon Gergely, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) vegyianyag-szakértője azonban úgy véli, nem valószínű, hogy ez tényleg így történik a gyakorlatban.
Kicsi esélyt látok rá, hogy minden alkalommal szakszerűen helyeznék ki. A természetvédők minden évben beszámolnak arról, hogy látják ezt a mérget csak úgy kiszórva a mezőre
– nyilatkozta a 24.hu-nak.
Védett állatok életeivel játszunk
Az Simon Gergely szerint sem jellemző, hogy kutyák vagy más ragadozók közvetlenül elfogyasszák a csalétket, viszont ők is elpusztulhatnak, ha olyan rágcsálót kapnak el, amely evett a szerből.
Tegyük fel, hogy ott támolyog betegen szerencsétlen pocok, aki evett a méregből, felkapja egy ragadozó madár, és az is elpusztul. Ezt semmilyen vadgazdálkodási szakember nem tudja megakadályozni
– magyarázta.
A szakértő úgy gondolja, ezzel az intézkedéssel éppen azokat a madarak pusztítjuk el, akik egyébként természetes módon szabályozhatnák a pockok és más kártevők egyedszámát. Éppen ezért a rágcsálóirtók helyett vércseládákat, illetve T-fákat kellene kihelyezniük a gazdáknak, hogy a földükhöz csábítsák az ölyveket, héjákat, vércséket és egyéb, mezei pockokkal táplálkozó fajokat. Az ilyen szerkezeteken megpihenő ragadozó madarak könnyen ki tudják szúrni a rágcsálókat, így hatékonyan megritkítják az állományt.
Simon Gergely azt is elárulta, hogy Szerinte ez felér az állatkínzással, éppen ezért az Európai Unióban nem is engedélyezett a használata, Magyarországon mégis minden évben megkapja a szükséghelyzeti engedélyt. Mint mondta, a legutóbbi, 2014-es pocokinvázió idején is ezt alkalmazták (bár akkor még Redentin 75RB néven futott), és már akkor is felszólaltak ellene a természetvédelmi szervezetek.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az évi közleményéből kiderül, hogy korábban olyan védett madarak is áldozatául estek a rágcsálóirtónak, mint a darvak, a pajzsos cankók, valamint a hazánkban fokozottan védett rétisasok.
Továbbá arról is írnak, hogy a szer az emberek számára is mérgező, valamint akár hetekig benne maradhat az elpusztult rágcsálók tetemeiben, ezért tovább pusztíthatják az élővilágot. Ezzel azonban nem ért egyet Knipf Róbert, növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási mérnök, a Pocok Tox MAX-ot gyártó Móraagró Kft. ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa, aki egy lapunknak korábban tett nyilatkozatában arról számolt be, hogy a klórfacinon két nap alatt lebomlik a pockokban, akik ráadásul üregükbe visszahúzódva pusztulnak el, így nem valószínű, hogy a tetemből más állatok szervezetébe jusson a hatóanyag.
