Tudomány zöldövezet

Védett állatok is áldozatul eshetnek a pockok elleni harcnak

Rosta Tibor / MTI
Rosta Tibor / MTI
Erős mérgekkel próbálják visszaszorítani a gazdák a földeken pusztító mezei pockok invázióját, ennek a harcnak ugyanakkor védett fajok, sőt házi kedvencek is áldozatul eshetnek. Szakértők segítségével jártunk utána, milyen veszélyei lehetnek a rágcsálóirtó szerek használatának, illetve mivel lehetne kiváltani azokat.

Kártékony rágcsálók lepték el Magyarországot idén ősszel. A száraz, meleg időjárás és egyenetlen csapadékeloszlás miatt nyugodtan szaporodhattak a pockok, ez pedig valóságos invázióhoz vezetett. Amint korábban a 24.hu is megírta, ezek az állatok jelentős puszítást okoznak a szántóföldeken: négyzetméteres foltokban tűntetik el a gabonát, egész lucernások válnak a martalékukká, de a napraforgót és a kukoricát is megdézsmálják.

A krízis kezelésének érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé tette a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek használatát. Az intézkedés fellélegzést jelenthet a gazdák számára, akik közül sokan már vetni sem mertek az invázió miatt, vannak azonban, akik úgy gondolják, védett vadak vagy akár házi kedvencek is áldozatul eshetnek a kártevők elleni mérgeknek. Lapunk egyik olvasója arról számolt be egy hozzánk eljuttatott levélben, hogy kutyája a Pocok Tox MAX miatt pusztult el, annak szaga ugyanis a pockokon kívül más állatok számára is vonzó, ezért kiássák és elfogyasztják. Mint írta, a rágcsálóirtót akár lakott területtel közvetlenül határos földre is kihelyezhetik, és a kezelt területek semmilyen módon nincsenek megjelölve.

Veszélyben a kutyáink?

Az eset kapcsán felkerestük a Nébihet, hogy többet tudjunk meg a szóban forgó szerről, illetve hogy kiderítsük, valóban veszélyes-e a használatuk. Válaszukból kiderült, hogy a Pocok Tox MAX egy klórfacinon (véralvadásgátló) hatóanyagú készítmény, amely belső vérzést idéz elő, így végezve a kártevőkkel. A hivatal szerint elképzelhető, hogy ha nem szakszerűen helyezik ki a csalétket, akkor más mezei rágcsálók (pirók egerek, güzüegerek, erdei egerek) vagy hasznos apróvadak (mezei nyulak, fácánok), esetleg őzek is elfogyaszthatják, az azonban ritkán fordul elő, hogy ragadozók felennék, a hatóanyagot ugyanis tört kukoricaszemre viszik fel, amely számukra nem vonzó eleség. A rágcsálóirtó ráadásul kizárólag vadgazdálkodási szakember segítségével, a pockok által lakott járatokba helyezhető ki, ahol a mezei vadak többsége nem fér hozzá.

Simon Gergely, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) vegyianyag-szakértője azonban úgy véli, nem valószínű, hogy ez tényleg így történik a gyakorlatban.

Kicsi esélyt látok rá, hogy minden alkalommal szakszerűen helyeznék ki. A természetvédők minden évben beszámolnak arról, hogy látják ezt a mérget csak úgy kiszórva a mezőre

– nyilatkozta a 24.hu-nak.

Stephane Vitzthum / Biosphoto / Biosphoto / AFP

Védett állatok életeivel játszunk

Az Simon Gergely szerint sem jellemző, hogy kutyák vagy más ragadozók közvetlenül elfogyasszák a csalétket, viszont ők is elpusztulhatnak, ha olyan rágcsálót kapnak el, amely evett a szerből.

Tegyük fel, hogy ott támolyog betegen szerencsétlen pocok, aki evett a méregből, felkapja egy ragadozó madár, és az is elpusztul. Ezt semmilyen vadgazdálkodási szakember nem tudja megakadályozni

– magyarázta.

A szakértő úgy gondolja, ezzel az intézkedéssel éppen azokat a madarak pusztítjuk el, akik egyébként természetes módon szabályozhatnák a pockok és más kártevők egyedszámát. Éppen ezért a rágcsálóirtók helyett vércseládákat, illetve T-fákat kellene kihelyezniük a gazdáknak, hogy a földükhöz csábítsák az ölyveket, héjákat, vércséket és egyéb, mezei pockokkal táplálkozó fajokat. Az ilyen szerkezeteken megpihenő ragadozó madarak könnyen ki tudják szúrni a rágcsálókat, így hatékonyan megritkítják az állományt.

Simon Gergely azt is elárulta, hogy a Pocok Tox MAX egyébként egy kifejezetten kegyetlen készítmény, amelynek hatására sokszor csak napokig tartó szörnyű szenvedések közepette múlik ki az érintett állat. Szerinte ez felér az állatkínzással, éppen ezért az Európai Unióban nem is engedélyezett a használata, Magyarországon mégis minden évben megkapja a szükséghelyzeti engedélyt. Mint mondta, a legutóbbi, 2014-es pocokinvázió idején is ezt alkalmazták (bár akkor még Redentin 75RB néven futott), és már akkor is felszólaltak ellene a természetvédelmi szervezetek.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az évi közleményéből kiderül, hogy korábban olyan védett madarak is áldozatául estek a rágcsálóirtónak, mint a darvak, a pajzsos cankók, valamint a hazánkban fokozottan védett rétisasok.

Továbbá arról is írnak, hogy a szer az emberek számára is mérgező, valamint akár hetekig benne maradhat az elpusztult rágcsálók tetemeiben, ezért tovább pusztíthatják az élővilágot. Ezzel azonban nem ért egyet Knipf Róbert, növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási mérnök, a Pocok Tox MAX-ot gyártó Móraagró Kft. ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa, aki egy lapunknak korábban tett nyilatkozatában arról számolt be, hogy a klórfacinon két nap alatt lebomlik a pockokban, akik ráadásul üregükbe visszahúzódva pusztulnak el, így nem valószínű, hogy a tetemből más állatok szervezetébe jusson a hatóanyag.

Kapcsolódó
Durva pocokinvázió dúl Dél-Magyarországon – degeszre ették magukat a rókák, és már a harcsák sem kapnak a csalira
A déli megyékben kétségbeejtő a helyzet, egész lucernatáblákat tüntettek el a pockok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik