Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2024. január 1-jétől visszaválthatók lesznek az eldobható italcsomagolások, így a fémdobozok, illetve a műanyag és az üvegpalackok. Az új rendszerben 50 forintban határozzák meg a visszavételi díjat, ennyivel kerülhetnek majd többe az érintett termékek – persze a vásárló gyűjtéssel és visszaváltással nullázhatja a változás nyomán jelentkező plusz költségeket.
A nemzetközi megnevezéssel a DRS-nek, azaz Deposit Refund Systemnek nevezett rendszer elviekben jelentősen növelheti a fogyasztói tudatosságot, miközben az újrahasznosítási rátát is javíthatja. Megkerestük a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU-t, hogy megtudjuk, miként járulhat hozzá a DRS a hazai körforgásos gazdasághoz.
Több ezer visszaváltópont
A vonatkozó jogszabály értelmében minden, 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzletbe kötelező lesz visszaváltó automatákat telepíteni, a MOHU-nál azonban arra számítanak, hogy sok kisebb üzlet önkéntesen jelentkezik majd.
Az automaták méretüket, összetettségüket és elhelyezésüket tekintve változatosak lesznek, a skála a fél négyzetmétert elfoglaló, egyszerűbb berendezésektől a külön helyiségekben, illetve kültéri konténerekben található, nagy kapacitású gépekig terjed.
Az egységek a műanyagot és a fémet, valamint az üveget külön tárolóba gyűjtik, a gép típusától és a csomagolások méretétől függően a műanyag és fémtárolók kapacitása 400–5000, az üvegeké 150–400 darab lesz. A benti zsák vagy edényzet napjában többször is cserélhető, az automaták megfelelő ürítése az üzemeltető feladata lesz.
Az automaták mellett kézi gyűjtőhelyeket is működtetni fognak, így kisebb boltok is bekapcsolódhatnak a DRS-be – amennyiben az adott üzlet elhelyezkedése, forgalma igazolja, akár gépet is biztosíthatnak a helyszín számára. A MOHU célja, hogy az ezer főnél népesebb összes településen biztosítva legyen a kézi vagy automatás visszaváltás lehetősége, a cég a kistelepüléseken célzottan próbál partnereket találni.
A tervek szerint 2025-ig mintegy 5000 automatát telepíthetnek, a nemzetközi gyakorlat alapján a visszaváltás alig 10 százalékát végzik majd manuálisan. Mind a gép, mind a kézi RePontok létesítéséhez regisztráció és szerződés szükséges.
Több milliárd doboz és palack
Hazánkban évente nagyjából 3,3 milliárd darab, összesen 158 ezer tonnányi italcsomagolás kerül forgalomba, ebből 1,7 milliárd darab, 50 ezer tonna PET, 1,3 milliárd darab, 18 ezer tonna fém és 0,3 milliárd darab, 91 ezer tonna üveg. A számítások szerint az első évben 60–70 százalékos visszagyűjtés reális, három év alatt viszont üveg esetében 80, műanyag és fém esetében 90 százalékos arányt érhetnek el.
Ekkora mennyiség mellett döntően automatákra kell építeni, ezért is született a szabály, hogy 400 négyzetméter felett kötelező ilyen gép elhelyezése. A MOHU ugyanakkor a kisebb boltoknak is azt javasolja, hogy telepítsenek automatát, amennyiben van fogyasztói igény havonta várhatóan 10 ezer palack visszaváltására.
A csomagolások tehát olvasható vonalkóddal, sértetlenül adhatók le. A gépek a többszöri visszaváltás elkerülése érdekében roncsolják a dobozokat és palackokat, majd az üzletben történő pufferelést követően a MOHU logisztikai partnerein keresztül elszállítják a hulladékot a válogató létesítményekbe. Ott aztán anyagfajta, szín és egyéb tényezők alapján válogatva bálázzák a szemetet, mielőtt újrafeldolgozásra értékesítenék.
Könnyebb lesz újrahasznosítani
Az Európai Unió előírása alapján a tagállamoknak 2029-ig el kell érniük PET-palackok esetén a 90 százalékos begyűjtési és újrahasznosításai arányt. Jelenleg a műanyag és üvegpalackoknak, illetve a fémdobozoknak csak a töredékét reciklikálják hazánkban – a ráta javítására egyéb módszere is lehet a MOHU-nak.
A vállalat szerint a bizonyítékok azt mutatják, a díjas visszaváltási rendszer a leghatásosabb és legfenntarthatóbb módszer a körforgásos, hulladékmentes gazdaság megvalósítására. A DRS járulékos költségei arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy ne hulladékként szabaduljanak meg a csomagolástól, hanem gyűjtőponton adják le azokat.
A visszaváltási díj, mint motivációs eszköz éppen a 2029-re kiírt cél megvalósítását segíti. A jelenleg egyeztetés alatt álló rendelettervezet szerint egyébként a DRS-t hat év múlva várhatóan minden olyan tagállamban be kell vezetni, ahol nem érik el a 90 százalékos arányt.
Ezen mennyiséget teljes egészében újra fogják hasznosítani.
A feldolgozást a DRS-hulladékok értékesítését követően erre szakosodott cégek végzik koncesszión kívüli tevékenység részeként. A cél az, hogy ugyanúgy műanyag, fém- és üvegcsomagolás készüljön belőlük, betöltve eredeti funkciójukat. Ahogy Pethő Zsolt vezérigazgató többször elmondta, ezek a feldolgozási kapacitások egyelőre Magyarországon nem épültek ki, de már rövid és közép távon is cél ilyenek létrehozása piaci és Mol Group-féle tervek alapján.
