Ősi épületek maradványaira bukkantak a Veszprém vármegyei Taliándörögd határában – írja az MTI a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetének közleménye alapján. A szakértőknek önkéntesek segítségével a sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomát, valamint a legkorábbi, még tatárjárás előtti Árpád-kori remeteséget sikerült megtalálniuk, érintetlen, zárt egységként vizsgálható lelőhelyként.
Az Insula Pilup Sanctae Helenae azonosítása kutatók több nemzedékének adta fel a leckét, ugyanis egy hivatali elírás miatt lineáris módon lehetetlen volt megtalálni ezt a remeteséget. Az idén tavasszal indult kutatást egy Veszprém vármegyei önkéntes, Sütő Krisztián kezdeményezte, aki talált egy 1827-es térképet, amelyen a Rudera St. Helena felirat szerepelt a hely megnevezéseként. Erről értesítette Papp Attila régészt, az ásatások vezetőjét, majd kezdetét vették a kutatások.
A vizsgálatok szerint egy kis méretű, az Árpád-kori templomokhoz hasonló nagyságú épületet zsindelytető fedhette, területét valószínűleg fakerítés övezte. Az apró kiemelkedést, ahol a templom állt, három oldalról víz vette körül, tulajdonképpen egy mesterséges földhíddal elérhetővé tett sziget volt.
A kutatók azonosították annak az épületnek a helyét is, ahol feltehetően lakhattak a remeték, akik a helyszűke miatt legfeljebb ketten, hárman lehettek egyszerre a szigeten. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a későbbiekben, a pálos rend virágzása idején miért hagyták el ahelyett, hogy átalakították volna. Egyszerűen nem volt hová bővíteni. A templommaradvány és a remeteség feltárására a tervek szerint a közeljövőben kerülhet sor.
