Tudomány

Sorra mutatják ki fiataloknál is az Alzheimer-kórt

GSO Images / Getty Images
GSO Images / Getty Images

Az Alzheimer-kórról gyakran úgy gondolják, hogy csak az időseket érinti, világszerte azonban mintegy 3,9 millió olyan 30 és 64 év közötti ember él, akit a kórral diagnosztizálnak – írja a ScienceAlert.

Ez egyrészt abban különbözik az időskori Alzheimertől, hogy a tünetek sokkal korábban, néhány esetben már 30 éves korban jelentkeznek, bár a betegséget általában 50-64 éves kor között diagnosztizálják. Míg az Alzheimer-kórban szenvedőknél általában a memóriazavar a betegség első jele, addig a fiatalon diagnosztizáltaknál általában más tünetek is jelentkeznek – rosszabb térlátás, csökkenő figyelem, és a motorikus reflexek hanyatlása.

Egyes fiatal Alzheimer-kórban szenvedőknél a diagnózis felállítása előtt a szorongás is fokozódhat, gyakori a depresszió megjelenése.

Ennek oka lehet, hogy tudatában vannak a bekövetkező változásoknak, anélkül, hogy értenék, miért érzik magukat másképp. Probléma továbbá, hogy sokan azt gondolhatják, ezek a viselkedésbeli változások átmeneti jellegűek, ami elriaszthatja őket attól, hogy orvosi segítséget kérjenek.

Ámbár a diagnózis felállításának idején kisebb lehet a kognitív károsodásuk, tanulmányok szerint a fiatal Alzheimer-kórral élőknél gyorsabb változások mutatkoznak az agyban. Ez arra utal, hogy a kór agresszívabb lehet, mint a késői stádiumú Alzheimer. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy a korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedők várható élettartama általában körülbelül két évvel rövidebb, mint a késői stádiumban szenvedőké.

Mi váltja ki, és mit tehetünk ellene?

A fiatal- és az időskori Alzheimer-kór kockázati tényezői egészen hasonlóak. Ilyen például a rossz szív- és érrendszeri betegségek, továbbá ha valakinek felnőttkorában is alacsonyabbak a kognitív képességei, nyolcszorosára emelkedik a kór kimutatásának kockázata. Napjainkban ugyanakkor még nem ismerjük az összes olyan tényezőt, amely befolyásolja az esélyt a betegség kialakulására.

Egy dologgal azonban a szakértők is tisztában vannak: a genetika a fiatalon kialakuló Alzheimer-kór tízből egy esetben játszik szerepet. Eddig három gént (APP, PSEN1 és PSEN2) hoztak összefüggésbe a betegséggel.

Egy tanulmány azt is megállapította, hogy amikor a korai Alzheimer-kórra genetikailag hajlamos emberek heti több mint két és fél órát mozogtak, jobb eredményeket értek el a memóriateszteken, mint azok, akik fizikailag kevésbé voltak aktívak.

Az aktívabb életmód mellett az étrend megválasztása is csökkentheti a fiatal Alzheimer-kór kockázatát. Egy olasz tanulmány szerint azok, akik sok zöldséget, száraz gyümölcsöt és csokoládét fogyasztottak, alacsonyabb volt a betegség kialakulásának kockázata.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik