Egy új tanulmány alapján a Yersinia pestis baktérium legkorábbi brit-szigeteki bizonyítékaira bukkantak – írja a The Guardian. A kutatók az angliai Cumbria és Somerset egy-egy ősi sírjából származó fogmintákat elemeztek.
A pestis a bronzkor idején Európa nagy részén végigsöpört, és most úgy tűnik, a Brit-szigeteket is elérte. Pooja Swali, a londoni Francis Crick Intézet PhD-hallgatója és a csapat tagja szerint a felfedezett genetikai nyomok a legkorábbi bizonyítékok a betegségre a térségben.
A kutatók 34 elhunyt mintáit vizsgálták meg, és három személynél mutatták ki a kórokozó DNS-ét. Az egyik egy 35-45 éves nő, a másik kettő pedig 10-12 éves gyermek volt. Mivel a genetikai anyag gyorsan roncsolódik, elképzelhető, hogy más fertőzötteket is eltemettek a két helyszínen. A szénizotópos datálás alapján a sírok 4000 évesek.
A friss eredmények alapján az érintetteket a Yersinia pestis egy olyan változata fertőzte meg, amelyből hiányoztak a yapC és ymt gének. Utóbbi a bolhák révén való terjedést segíti, és szerepet játszott a 14. századi fekete halál nevű járvány kialakulásában. Ennek hátterében a bubópestis állt, a bronzkorban a Brit-szigeteken a tüdőpestis lehetett jelen. A fertőzés lázat, gyengeséget, fejfájást és tüdőgyulladást okoz, korábbi vizsgálatok szerint a betegség rövid idő alatt egy egész közösségre átterjedhetett.
Az egyik, a közelmúltban tanulmányozott lelőhelyen több tucat személyt temettek el. Nem tudni, hogy mi végzett velük, de erőszak jeleit nem fedezték fel a maradványokon. Lehetséges, hogy mindegyik elhunyt a pestis áldozata volt, ennek igazolása ugyanakkor nehéz, hiszen a fertőzés nem hagy szemmel látható nyomot a csontokon.
