A grönlandi és antarktiszi jégtakarók háromszor annyi jeget veszítenek el évente az olvadás miatt, mint harminc évvel ezelőtt – írja az MTI az Earth System Science Data folyóiratban csütörtökön megjelent átfogó, nemzetközi tanulmány alapján.
A kutatók 50 különböző műholdas becslés alapján azt állapították meg, hogy 2017 és 2020 között az átlagos grönlandi olvadás évente 20 százalékkal nagyobb mértékű volt, mint az évtized elején, és több mint hétszer nagyobb, mint amit az 1990-es évek elején mértek éves szinten. Ines Otosaka, a brit Leedsi Egyetem glaciológusa, a tanulmány vezető szerzője közölte,
a felgyorsult jégolvadást egyértelműen a klímaváltozás okozza.
1992 és 1996 között a világ édesvízkészletének 99 százalékát tartalmazó két jégtakaró az olvadás miatt évente nagyjából 116 milliárd tonnával csökkent. Ennek az olvadásnak a kétharmada az antarktiszi jeget érintette. Ugyanakkor a jelenlegi legfrissebb adatok szerint 2017 és 2020 között a két jégpáncél együttes olvadása elérte az évi 410 milliárd tonnát, aminek kétharmada Grönlandról származott.
Grönlandon 2017 és 2020 között átlagosan évente mintegy 283 milliárd tonna jég olvadt el, míg 2012 és 2016 között még évente 235 milliárd tonna olvadást észleltek. Az Antarktisz 2017 és 2020 között évente mintegy 127 milliárd tonna jeget veszített, ami 23 százalékkal kevesebb, mint az évtized elején, de 64 százalékkal több mint az 1990-es évek elején. Twila Moon, az amerikai Országos Hó- és Jégközpont helyettes vezető kutatója szerint ez az emelkedés példátlan a modern civilizáció történetében.
Szemmel látható a különbség
A tanulmány szerint 1992 óta a Föld 8,3 billió tonna jeget veszített Grönlandon és az Antarktiszon. Ez nagyjából azt jelentené, hogy a vízmennyiség 90 centiméter magasan borítaná be az Egyesült Államok területét, Franciaországban pedig csaknem 15 méter magas lenne ez a vízoszlop.
A tanulmány azonban aláhúzta, hogy globálisan a tengerszint emelkedése felgyorsult, és a jégtakarók olvadása a tengerszint-emelkedés korábbi 5 százaléka helyett ma már több mint negyedét teszi ki. A tengerszint emelkedésének maradék része a melegebb víz tágulásából és a gleccserek olvadásából ered.
Waleed Abdalati, a Coloradói Egyetem glaciológusa, a NASA korábbi vezető tudósa arra hívta fel a figyelmet, hogy az olvadás miatti tengerszintemelkedés emberek százmillióit, de akár milliárdjait is arra kényszerítheti, hogy elhagyja lakóhelyét.
