Nagyvilág refresher

„Az is politikai nevelés, ha passzivitásra tanítjuk a fiatalokat” – miért mindig a diákok lázadnak?

Több tucat tüntető áll és ül egy hatalmas bronzszobor talapzatán és körülötte. Többen maszkot viselnek, néhányan tiltakozó táblákat tartanak a magasba.
Veronique de Viguerie / Getty Images
Tüntetők gyűltek össze 2026. október 4-én Párizsban, a Place de la République téren, hogy tiltakozzanak a francia oktatási rendszer állapota ellen.
Több tucat tüntető áll és ül egy hatalmas bronzszobor talapzatán és körülötte. Többen maszkot viselnek, néhányan tiltakozó táblákat tartanak a magasba.
Veronique de Viguerie / Getty Images
Tüntetők gyűltek össze 2026. október 4-én Párizsban, a Place de la République téren, hogy tiltakozzanak a francia oktatási rendszer állapota ellen.
Franciaországtól Olaszországig, Európa-szerte zajlanak diáktüntetések. De mi ilyenkor az iskolák feladata? Milyen szerepe van a közösségi médiának, és mennyire meghatározóak az ilyen megmozdulások? A fiatalok politikai szerepvállalásáról és annak kockázatairól Berényi Eszter szociológust, az ELTE Szociológia Tanszékének vezetőjét kérdeztük.

Franciaország, Spanyolország, Szerbia, Olaszország, Németország – ez csak néhány európai ország, melyek fölött évek óta ott lebeg a fiatalság törekvéseinek nyughatatlan nyomása. Hetek óta Párizs utcáit pásztázzák a világ szemei, elámulva az akarat diadalától, vagy legalábbis annak megtestesülésétől.

Elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: miben rejlik a fiatalság elsöprő ereje? Hogyan tudnak tizen- és huszonéves fiatalok politikai földindulást okozni? Milyen valódi veszélyeket és kockázatokat vállalnak magukra? Milyen szerepe van ebben a közösségi médiának, a szülőknek vagy a tanároknak?

Cikkünkben Berényi Eszter, az ELTE TáTK Szociológia Tanszékének vezetője és docense segít választ találni ezekre a kérdésekre.

Több tucat tüntető áll és ül egy hatalmas bronzszobor talapzatán és körülötte. Többen maszkot viselnek, néhányan tiltakozó táblákat tartanak a magasba.
Tüntetők gyűltek össze 2026. október 4-én Párizsban, a Place de la République téren, hogy tiltakozzanak a francia oktatási rendszer állapota ellen.

Miért mozdulnak meg a fiatalok?

A történelem során számos alkalommal láttuk, hogy a fiatalok a társadalmi változások élén állnak. De miért pont ők, miért nem az idősebb, sok esetben tapasztalabb korosztály?

A szociológus szerint ez a korosztályi sajátosságok következménye: a fiatalok ekkor kezdenek el önmagukról, a társadalomról és a tágabb környezetükről gondolkodni. Sokuk még a családalapítás előtt áll, számos felelősséget nem kell figyelembe venniük, ami később lesz releváns.

A cikk tartalmából

A folytatásban azzal foglalkozunk, hogy...

  • miért éppen a fiatalok állnak gyakran a politikai és társadalmi változások élére, és mi motiválja őket a tüntetéseken való részvételre;
  • miért tudnak Franciaországban szélesebb társadalmi mozgalommá válni a diáktüntetések, és miért nehezebb ugyanez Magyarországon;
  • milyen szerepet játszik a közösségi média a fiatalok mozgósításában, és valóban képes-e tartós közösségeket létrehozni;
  • hogyan befolyásolják a szülők, a tanárok és az oktatási intézmények a fiatalok politikai gondolkodását, és lehetséges-e egyáltalán politikailag semleges nevelés?
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik