Tudomány

Jövőkutató: válságról válságra bukdácsolhat Európa

Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images
Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images
Egyik válságból a másikba zuhanhat az Európai Unió egészen 2030-ig – ez az egyik lehetséges forgatókönyv, amelyet jövőkutatók készítettek. De mégis kik is ők, és hogyan képesek belelátni a holnap eseményeibe? Hideg Éva jövőkutatóval beszélgettünk.

Az emberiséget mindig is érdekelte, hogy mit hoz a holnap, ezért is ilyen népszerű a science fiction műfaj. Napjainkban pedig – többek között a fenyegető klímakatasztrófa miatt – egyre inkább központi szerepbe kerül a jövő és ezzel együtt az előttünk álló időszak feltárásával foglalkozó szakma, a jövőkutatás.

A sci-fivel ellentétben a gyakorlati jövőkutatás ugyanakkor nem évszázadokra vagy évezredekre tekint előre, és nem is szeretne olyan spekulatív témákba belemenni, mint például mikor veszik fel velünk a kapcsolatot az idegenek. Ehelyett olyan eseményekre helyezi a hangsúlyt, amelyek belátható időn belül a jelenleg élő emberek életét befolyásolják majd.

De mivel is foglalkozik pontosan egy jövőkutató, és egyáltalán hogyan lehet olyasmit kutatni, ami még meg sem történt? Ezekről beszélgettünk Dr. Hideg Éva jövőkutatóval, az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának (SJTB) elnökével és a Budapesti Corvinus Egyetem Professor Emeritájával.

A jövőkutatás önálló tudományág, ami a valószínű jövő előrejelzéséhez, vagy a lehetséges, elfogadható, valamint kívánatos jövők megalkotásának – szakmai kifejezéssel előretekintéséhez – szükséges elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozik. Az úgynevezett előretekintés a szakmán belül egy széles körben művelt elméleti és gyakorlati irányzat.

Mivel foglalkozik a jövőkutató?

A szakértő szerint mindenekelőtt nagyon fontos kiemelni, hogy a jövőkutatók nem jósolnak, hiszen ők sem mindentudók, és nem is látnak feltétlenül jobban előre az időben, mint bárki más, azonban tudják, hogyan kell a formálódó és formálható jövővel foglalkozni. Módszertani szakemberek, akik munkájuk során előrejelzéseket vagy előretekintési tanulmányokat alkotnak vizsgálataik alapján.

Akkor mégiscsak azt kutatják, ami még meg sem történt?

Nem egészen – folytatja Hideg Éva –, hiszen az előrejelzések készítése során a valószínű eseményeket, nem pedig a majd bekövetkező jövőt tárják fel. Az előretekintések során pedig arra helyezik a hangsúlyt, hogy a szakértők, az érdekeltek és az érintettek mit várnak a változásoktól, és miként tudják, vagy szeretnék azokat formálni.

A munkafolyamatnak több szakaszát lehet elkülöníteni. Legelőször az adott terület jövőjével foglalkozó szakirodalmat vizsgálják meg információgyűjtés céljából. Ezt jellemzően nem egy-két ember végzi, hanem egész csapatok, sőt arra is van példa, hogy mesterséges intelligencia is besegít a szakirodalmak, szakértői jövőfelfogások feltárásába és kiértékelésébe. Ennek során azokat a trendeket, változási mintákat igyekeznek felismerni, amelyek formálhatják az adott szektor, terület, vagy egy társadalom jövőjét. Ilyen például az autóiparban az elektromos és önvezető járművek fontosságának és népszerűségének növekedése, ami alapjaiban változtathatja meg a nyugati világ városi közlekedését.

BERND WEISSBROD / DPA / AFP Wolf-Henning Scheider és Nicole Hoffmeister-Kraut beszélgetnek egy önvezető buszon Stuttgartban 2021. október 8-án.

Ezt követően kérdőíves felmérést készítenek vagy workshopot szerveznek az érdekelt és érintett felek, vagyis a stakeholderek körében. Egyfajta hatásértékelésről van szó, amely során szembesítik a stakeholderek a rájuk ható trendekkel és változásokkal. Végül feltárják, miként vélekednek a rájuk ható trendekről – milyen válaszokkal terveznek felelni ezekre a hatásokra, illetve egyáltalán akarnak-e és tudnak-e tenni ellenük, vagy pont jó nekik minden úgy, ahogy alakul.

A kutatás, kérdőívezés és a szóbeli diskurzusok után a jövőkutatók úgynevezett forgatókönyvek megírására is felkérnek érdekelti és érintetti közösségeket, akik egy intenzív csoportos munkafolyamatban közösen kidolgozzák a szerintük lehetséges, elfogadható és kívánatos jövőelképzeléseket. Az előretekintést szervező jövőkutatók tehát

nem a saját jövőelképzelésüket vagy a valószínű jövőt tárják fel, hanem a formálódó jövőről rendelkezésre álló információkat formáltatják tovább az érdekeltek és az érintettek részvételével. 

Fontos, hogy sosem egy forgatókönyv készül ilyenkor, hanem jellemzően 4-5 különböző szcenárió áll elő a legrosszabb narratívától a legjobbig. Azt azonban lehetetlen megállapítani, hogy a lehetőségek mekkora eséllyel következhetnek be, hiszen sosem tudhatjuk, mikor tör ki egy háború, illetve csap le egy járvány vagy egy természeti katasztrófa, és ezekre miképpen reagálnak majd a társadalmi csoportok.

Az előretekintési folyamat azzal végződik, hogy a jövőkutató csoport összefoglalja a részeredményeket a trendektől a kidolgozott lehetséges forgatókönyvekig és azok értékelésig, továbbá azok alapján ajánlásokat fogalmaz meg a döntéshozók számára.

Bár az események alakulását nagyban befolyásolják az emberi reakciók, a jövő nyitottságát senki sem tudja megszüntetni, még egy teljhatalmú diktátor sem

– mondta a professzor asszony a 24.hu-nak.

Az előretekintést művelő jövőkutatók nem határozzák meg, mennyire valószínű egy-egy forgatókönyv bekövetkezése, hiszen nem is ez a céljuk. Olyan csoportok felkutatására törekszenek, akiknek vannak elképzelésük arról, hogy milyen lehet a változó körülmények között a jövőjük. A valószínűséggel csak nagyon rövid távú előrejelzésekben foglalkoznak, mint például a meteorológia esetében – biztosra azonban ezeknél sem lehet menni, ezt bizonyítja az ominózus augusztus 20-ai eset is.

Mohos Márton / 24.hu Az elmaradt augusztus 20.-i tűzijáték megrendezése 2022. augusztus 27-én.

Mennyire tekinthetünk előre?

Felmerülhet, hogy amennyiben még az ilyen rövid távú előrejelzések sem tudnak pontosak lenni, akkor mennyire távolra van értelme előretekinteni. Az 1960-as években, a jövőkutatás kezdetén az ezredforduló állt a szakma érdeklődésének középpontjában, ekkor főleg az Egyesült Államokban folytak ilyen vizsgálatok, és leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy az USA képes lesz-e 2000-ig megőrizni vezető szerepét a világban.

Hideg Éva elmondta, ma már ritkák az ilyenek, inkább 5-10, esetleg 20 évre tekintenek előre. Ennek oka, hogy a 60-as évek óta felgyorsult a világ fejlődése, változása, ezzel együtt pedig egyre nehezebb tartós tendenciákat, hosszú távú trendeket megállapítani. Mostanában egymást követik az olyan változások és hatások, amelyek mind a jelen, mind pedig a jövő átértékelésére, és gyors reagálásra késztetik az embert. Az Európai Unió energetikája például egy év leforgása alatt is képes volt jelentősen megváltozni az ukrajnai háború, a klímaváltozás és az energiaválság miatt.

Nem meglepő, hogy számos különböző területen alkalmazzák a jövőkutatást, hiszen a várható eseményekre felkészülni szinte mindig előnyt jelent. Az SJTB elnöke elárulta, a leggyakrabban vállalatok, vállalatcsoportok, szervezeti egységek adnak megbízást arra, hogyan alakulhat a gazdasági és társadalmi környezet a számukra, és miként tudják a lehetőséghatáraikat és jövőbeni reagálásukat kiterjeszteni. De arra is egyre több példa van, hogy egyes országok, vagy regionális integrációk – például az Európai Unió – biztosítanak kutatási forrásokat lehetséges jövőjükre vonatkozó előretekintési tanulmányok készítésére.

Emellett a geopolitikai helyzet változását, a klímaváltozást és a technológia jövőjét is kutatják, illetve olyan szektorokat, mint az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, valamint a kultúra. Utóbbi esetében főleg a fiatal generációkra fókuszálnak.

Munkájukat tovább bonyolítja, hogy a felsoroltak közötti összefüggéseket is vizsgálják, hiszen a különböző szektorokban bekövetkező változások hatással vannak egymásra. Így akár olyan komplex területeken is képesek „előretekinteni”, mint például a környezetvédelem. Bár a jövőkutatást ilyen széles körben alkalmazzák, mégsem jellemző, hogy egy-egy területre szakosodnának.

Az előretekintést művelő jövőkutatók olyanok, mint a méhecskék, szeretnének minden virágra leszállni, tehát érdekes és új témakörökkel foglalkozni

– fogalmaz a szakértő.

Ennek nemcsak az az előnye, hogy nem unnak rá a munkájukra, hanem elősegíti a különböző területek közötti kapcsolatok felismerését és megértését is, ha a jövőkutató több szektor változási mintáit is behatóan ismeri.

Hogyan lesz valaki jövőkutató?

Milyen végzettség kell egy ilyen foglalkozáshoz, amely ennyire sok különböző témakörrel foglalkozik? Magyarországon jelenleg csak egy módja van annak, hogy valakiből jövőkutató váljon: egy erre irányuló doktori képzés elvégzése.

Jelenleg mélyponton van a jövőkutatás oktatása, mert itthon egyik egyetemen sincsen a szakmával foglalkozó szak, de még csak egy féléves tantárgy sem

– jellemzi a helyzetet az SJTB elnöke.

Az egyetemi oktatás mellett azt is fontosnak tartja, hogy akár már az általános- és középiskolások számára is oktassanak jövőkutatást, hiszen ezzel fejleszteni lehetne a diákok jövőorientáltságát. Kiemelkedően lényeges volna, hiszen ők lesznek a jövő szakemberei, illetve érintett állampolgárai.

Az oktatás hiányosságai mellett pedig azt is problémának látja, hogy hazánkban nem létezik előretekintési jövőkutató intézet, így a magyar szakemberek többnyire csak nemzetközi projektekben tudnak ilyen típusú munkát végezni.

Mit hoz a jövő?

Jövőkutatóval beszélgetve kevesen bírnák ki anélkül, hogy a minket is érintő jövőről érdeklődjenek. Mi sem tudtuk megállni, Hideg Évát az Európai Unió sorsáról kérdeztük, ő pedig három lehetséges forgatókönyvet tárt elénk.

Az első szcenárió szerint az EU a belső fenntarthatóságra fókuszál, és 2030-ra többé-kevésbé meg is oldja a környezetszennyezési problémáit. A második verzió az, hogy az Unió az elkövetkezendő években gyakorlatilag válságról válságra fog bukdácsolni.

Vincenzo Izzo / LightRocket / Getty Images Heves esőzés után felgyülemlett hulladék Castel Volturno strandjánál, Olaszországban 2023. január 27-én.

A harmadik, és egyben legoptimistább forgatókönyv értelmében pedig az Európai Unió nem kizárólag a saját, belső gondjaival foglalkozik majd, hanem a demokratikus országok globális együttműködését létrehozva igyekszik megoldást találni a fejlődési problémákra, legyenek azok környezetiek, gazdaságiak vagy geopolitikaiak. Ezzel pedig létrejön egy világszintű együttműködés a fenntarthatóságért.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik