A Georgetown Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a városok állatvilága kisebb veszélyt jelenthet jövőbeli világjárványok tekintetben, mint korábban gondoltuk – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A Nature Ecology and Evolution című folyóiratban publikált tanulmány arra kereste a választ, vajon a városi élethez alkalmazkodó állatokban mennyi potenciálisan veszélyes vírus található meg. Kiderült, hogy sokkal kevesebb, mint azt eredetileg becsülték.
A koronavírus-járvány miatt egyre nagyobb az érdeklődés a jövőbeli járványokkal kapcsolatban, kutatók vizsgálják, honnan várhatók, és milyen állatokról ugorhatnak át a vírusaik az emberre. A városi kártevők elég erős jelöltjei a problémának, olyan rezervoárokként jelenhetnek meg, amelyekről aztán emberre is átjuthat a kórokozó. Az Egyesült Államokban akadt is már belőle probléma: 2022 márciusában az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal bejelentette, hogy a növekvő patkányprobléma tette lehetővé, hogy a szöuli hantavírus 2018-ban két embert megfertőzzön.
A kutatáshoz közel 3000 emlősfaj kórokozóit vizsgálták, és megállapították, hogy a városi körülményekhez alkalmazkodó állatok nagyjából tízszer annyi betegséget hordozhatnak, mint a vadállatok. Az eredményeik azonban részben a mintavételi torzítás problémáját mutatják: egy-egy fajt közel százszor jobban tanulmányoztak korábbi kutatások során, mint másokat. „Azt találtuk, hogy a városi fajok valóban több betegségnek adnak otthont, mint a vad fajok, de úgy tűnik, hogy ennek okai nagyrészt a betegségek ökológiájának tanulmányozásával kapcsolatosak.
Többet vizsgáltunk városainkban élő állatokat, így több élősködőt is találtunk
– mondta a kutatás vezetője, Greg Albery, a Georgetown University College of Arts and Sciences Biológiai Tanszékének kutatója.
A mintavételi torzítások kiigazítása után kiderült, hogy a városi állatfajokban nem él lényegesen több emberre veszélyes kórokozó, mint a vadállatokban. „Megdöbbentő, hogy bár a városokhoz alkalmazkodó fajokban tízszer annyi parazita van, több mint 100-szor annyi tanulmányt publikáltak róluk. Ha ezt a torzítást javítjuk, az arányok máris kiegyenlítődnek” – mondta Albery.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a városi állatok nem veszélyesek járványügyi szempontból. „Az eredményünk valószínűleg azt jelenti, hogy a városi állatok nem rejtenek annyi fontos új kórokozót, mint gondolnánk – azokat a kórokozókat, amelyek a következő „X járványt” okozhatják” – mondta Albery. „De még mindig hihetetlenül fontos hordozói sok olyan kórokozónak, amelyekről már tudunk. A patkányok, mosómedvék és nyulak még jól tudnak együtt élni velünk, és továbbra is sok, a városi emberekre veszélyt jelentő betegséget terjesztenek.”
