Magyarország erdői borzasztó állapotban vannak, legalábbis olyan szempontból, ha a természetességet és az erdőkben található ökoszisztémát nézzük. Bár nagyon jól hangzik, hogy az ország területének ötödét, körülbelül 2 millió hektárt különféle erdők és faültetvények borítanak, de ezeknek megközelítőleg csak 7 százaléka természetes erdő, ami már azért is édeskevés, mert a hazai élővilágot alkotó fajok legalább 60 százaléka kötődik hozzájuk.
A magyar erdők nagy része ma már mesterségesen karban tartott, amivel alapvetően sem természetvédelmi, sem gazdálkodási szempontból nem lenne probléma – csakhogy az erdőterület mindössze fele áll őshonos fafajokból, a hegy- és dombvidékekről ismert „természetközeli“ tölgyesekből, bükkösökből, szurdokerdőkből vagy a folyókat kísérő ártéri erdőkből. A fatakaró másik felét az elmúlt száz évben ültették az erdészek felhagyott mezőgazdasági területekre és legelőkre – ezek a főleg síkvidékekre jellemző nyárültetvények, telepített fenyvesek és az akácosok. Ezekkel alapvetően az a baj, hogy nem szolgálják az ökoszisztémát. Egyértelmű tehát, hogy az erdők védelme prioritást jelent.
Sivatagos akácosok vs. természetes erdők
„A hazai erdőterület 25 százaléka akácos, ezek gyakorlatilag sivatagok” – mondta el a 24.hu-nak Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő. „Ott az akácon kívül három vagy négy növényfaj él csak meg, kizsákmányolja a földet, és a talajéletet is tönkre vágja. Ez egy teljes zsákutca, és mi ezeket is erdőnek hívjuk.”
Kun Zoltánnal egy friss jelentés kapcsán beszélgettünk, ami az Európai Unió biomassza-politikájának veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az Erdővédő Szövetség 2022-es jelentése azt vizsgálta meg, hogy 43 európai, biomasszát használó létesítményben dolgoznak-e rönkfával, vagyis az erdőből közvetlenül kivágott rönkökkel, és nem pedig hulladékfával, ahogy azt nagyon sok létesítmény állítja. A jelentés szerint ezeknek a vállalatoknak a negyede félrevezeti az embereket a weboldalán található információkkal.
A biomassza problémája, a fenntarthatóságának kérdése az orosz–ukrán háború idején égetőbb, mint bármikor: az Európai Unió szeretne leszakadni az orosz gázfüggőségről, de egyelőre nincs megoldás, mivel lehetne azt gyorsan és egyszerűen kiváltani. Az EU legfrissebb, erre vonatkozó stratégiájában, az elfogadásra váró RePower EU-ban egyelőre nincs szó biomasszáról, miközben ez egyértelmű és gyors, ugyanakkor semmiképpen nem megfelelő válasz lehetne a helyzetre. „Vannak olyan lobbierők, főleg az északi országok részéről, akik ebbe az irányba mennének” – mondta Kun Zoltán.
Arról, hogy a biomassza mennyire fenntartható energiaforrás, megoszlanak a vélemények, A folyamat nagyon egyszerű: a fák és növények felveszik a szén-dioxidot a levegőből, fotoszintézissel izolálják a szenet, majd fatörzseket, kérget és leveleket építenek belőle. Amikor a növény elpusztul, rothadni és rohadni kezd, és a szén nagy része szén-dioxid formájában visszakerül a légkörbe. Amikor a biomasszát energiaforrásként használjuk, feltartóztatjuk ezt a szénkörforgást, és a tárolt energiát produktívan használjuk fel.
Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy az elégetett biomassza után milyen és mennyire gyorsan fejlődő erdőt telepítenek annak érdekében, hogy az égetés által levegőbe eresztett szén-dioxidot ellensúlyozzák. „A probléma az, hogy a szén azonnal megjelenik a levegőben, ezért teljesen fals megoldás a biomassza hosszú távon” – mondta Kun Zoltán. Ez nemcsak klímavédelmi, hanem egészségügyi szempontból is problémás, hiszen a légszennyezettség globálisan évente emberek millióinak korai haláláért felelős.
Az Európai Unió REDII megújuló energiával foglalkozó irányelve elfogadja a biomasszát, mint kibocsátásmentes energiaforrást, és mint olyan megújulót, amivel hatékonyan ki lehet váltani a szenet. Ráadásul folytatja azt a sokat vitatott gyakorlatot, hogy nem számolja az ebből a légkörbe jutó széndioxid-kibocsátást – annak ellenére sem, hogy Európa évente több mint 30 millió tonna fapelletet éget el.
Pró és kontra is sok a vélemény a biomasszáról
A biomasszával kapcsolatban rengeteg a pró és kontra álláspont. Tudósok egy jelentős része (ide értve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Tanácsát) számos alkalommal hívta fel a figyelmet arra, hogy a biomassza használata, főleg a fapelletek égetése nem megoldás a klímaproblémákra. A kutatók szerint a fapellet egy egységnyi villamos energiára vetítve több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit a szén. A biomassza felhasználói azzal érvelnek, hogy az erdőknek is jót tesz, ha időnként megújítják őket, az öreg fák szénelnyelő képessége ugyanis csökken. Ez valóban így van, csakhogy ez többtényezős probléma: az ültetett erdők általában nem nőnek elég gyorsan ahhoz, hogy a légkörben megnövekedett szén-dioxidot ellensúlyozni tudják, és az ökoszisztéma sem fejlődik bennük úgy, ahogyan kellene. Jó példa erre a hazai akácosok helyzete.
Magyarországon európai viszonylatban, de még a szomszédainkhoz képest is sok elsődleges faanyagot használunk fel az erdőinkből. Erőművi és háztartási felhasználásra az erdőkből kinyert fa 54 százalékát küldjük, az elsődleges faanyag aránya pedig, amit közvetlenül az erdőkből termelünk ki, 86 százalék. „A tűzifa nagy része olyan, amit rögtön az erdőből termelnek ki. Ebben nagyon rosszul állunk európai viszonylatban, de még Romániában is kevesebb az aránya, csak 65 százalék. Bulgária közelíti meg a miénket. Ennek a folyamatnak nagyon rossz az energiahatékonysága”– mondta Kun Zoltán. Ráadásul itthon rendkívül magas az aránya az illegális fakitermelésnek is.
Itthon nincs semmiféle korlátozás arra vonatkozóan, hogy mennyi elsődleges faanyagot lehet kihozni az erdőkből égetés céljából, a REDII pedig alapvetően ösztönzi a biomassza energetikai felhasználását – ennek bevezetésekor meg is ugrott a biomassza-felhasználás Európában. „A Magyar Energia Támogatási Rendszerben, a METÁR-ban eddig más megújuló energiák, például a napelemek kaptak támogatást, a legújabban azonban már a biomassza-erőművek kerülnek előtérbe” – mondta a szakértő.
Az Erdővédő Szövetség a kutatásában megjegyzi, hogy az EU már most is nagy mértékben függ a fa és más típusú biomassza elégetésétől a megújuló energiával kapcsolatos célok elérése érdekében, és a biomassza-energiával kapcsolatos pénzügyi mozgások körülbelül ötször nagyobbak, mint a következő legfontosabb technológiával, a szélenergiával kapcsolatosak. Az EU bioenergia-függése évi 17 milliárd eurójába kerül az uniós polgároknak, ezt a biomasszaipar támogatásaként fizetik ki.
Az unióban a kivágott fák nagyjából fele kerül energetikai felhasználásra. A lokális felhasználás mellett probléma lehet még az Egyesült Államokból, Kanadából és Oroszországból érkező nagymértékű import is, ami a szállítás miatt még inkább hozzáad a károsanyag-kibocsátáshoz. Az ipar évente több mint 405 millió tonna szén-dioxid levegőbe kerüléséért felel, amit – ahogy korábban említettük – az EU energiapolitikája nem számol el. Ezzel a biomasszaipar nagyjából annyi szén-dioxidot bocsát ki évente, mint Lengyelország vagy Olaszország. Persze ennek egy része az új erdők telepítésével kikerül a légkörből – ennek lehetséges problémáiról azonban korábban már szót ejtettünk.
Szinte minden vizsgált erőműben találtak rönkfát
Az elemzésben az Erdővédő Szövetség szakértői 43 európai létesítményt vizsgáltak meg, amelyek biomassza égetésével foglalkoznak. A cégek negyede félrevezető állításokat közölt a honlapján arról, hogy milyen faanyagot égetnek az üzemekben. A jelentés összeállítása során kiderült, hogy nagy arányban használnak farönköket energiatermelésre, még azok a vállalatok is, amelyek azt állítják, hogy nagyrészt másodkézből érkező faanyagokkal dolgoznak.
„Ez a jelentés nem arra tesz kísérletet, hogy objektív mintát adjon a biomassza- és pelletgyártó üzemekről, vagy elemzést nyújtson arról, hogy az uniós létesítmények mekkora hányada használ szárfát más fafajtákkal szemben. Célja, hogy kiemeljen néhány példát arra vonatkozóan, miként néz ki a fa energiatermelése az EU-ban, főként azokkal az állításokkal szemben, amelyeket egyes cégek tettek a fafelhasználásukkal kapcsolatban” – írják a természetvédők.
A szórásba két magyar erőmű is bekerült: a Pannon Hőerőmű és a Bakonyi Erőmű Zrt., amelyek egyébként nem állították, hogy nem fatörzseket használnak a termelésre. Pécsen azért találni némi susmust: Közép-Európa legnagyobb biomassza-erőműve a weboldalán azt állítja, hogy 100 százalékban zöld távhőt biztosít Pécs városának. A pécsi erőmű éves tüzelőanyag-igénye hozzávetőleg 500 000 tonna, amelyet teljes egészében megújuló energiaforrásból biztosítanak: a fás biomassza és a mezőgazdasági melléktermékek mellett kisebb arányban SRF-et (Solid Recovered Fuel, szilárd újrahasznosítható tüzelőanyagot) is használnak. Az SRF papír és műanyag keveréke, amelynek anyaga már nem újrahasznosítható, és szigorú tesztelési és termékminősítési folyamaton ment keresztül. A műanyagégetés azonban nem zöld megoldás, így a szerkesztők szerint ez megtévesztő. A helyszínen készült képek alapján a telepen nagy mennyiségű rönkfa található.
Az Ajkán működő Bakonyi Erőmű villamosenergiát, távhőt és ipari gőzt termel. A létesítmény éves tüzelőanyag-igénye hozzávetőlegesen 600 000 tonna, amely nagyrészt megújuló energiaforrásokból biztosított: fás biomasszából, mezőgazdasági és fűrészipari melléktermékekből. A helyszínen készített képek alapján nagy rönksorok vannak a telepen.
„A jelentésben szereplő képek egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az EU biomassza- és pelletipara – beleértve a legújabb üzemeket is – messze nem elsősorban maradványfákat vagy a fakitermelésből visszamaradt apró ágakat hasznosítja, hanem egyértelműen használja fel a törzsfákat is – akárcsak teszik azt az uniónál kevésbé szabályozott régiókban, mint az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország” – írják a szakértők az összefoglalóban. „Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadás nyomásával az EU és más, az EU-ba pelletet exportáló régiók erdőinek helyzete még rosszabbá válhat.”
