Borislav Troshev / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Tudomány koronavírus

Nem iskolázatlanok a magyar oltatlanok, de 57 százalékuk azt hiszi, titkos anyagot fecskendeznének beléjük

Új társadalmi törésvonalról beszélnek a Társadalomtudományi Kutatóközpont szakértői a koronavírus-vakcinával oltottak és az oltatlanok kapcsán. A TK elemzésében összehasonlította, hogy mik a főbb különbségek a két csoport között – kiderült, hogy a sztereotípiák ezúttal is csak sztereotípiák maradnak, és a két csoport jobban hasonlít egymásra, mint gondolnánk.

Ritka az olyan társadalmi konfliktus vagy dilemma, amely elől annyira nem lehet kitérni, mint a koronavírus elleni oltás elől. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a talán legnagyobb téttel járó választást, a saját egészségünkről szóló döntést kell meghoznunk, ráadásul úgy, hogy

a megalapozott döntéshez szükséges ténybeli szaktudással csak nagyon kevesek rendelkeznek.

Keveset tudunk, az információ viszont rengeteg: a politikai elittől, a szakértőktől, a médiából és a közösségi oldalakról álláspontok, vélemények, tapasztalatok és benyomások sokasága özönlik felénk. Végeredményben az egyes állampolgárokon múlik, hogy ezek közül melyeknek ad nagyobb hitelt és végül a kínálkozó alternatívák közül melyik mellett teszi le a voksát.

Törésvonalról beszélünk azért, mert a kutatásból kiderült: oltottak és oltatlanok csoportja között érzékelhetőek ellentétek, bár ezek erőteljesen közpolitikai jellegűek, illetve a személyes felelősségre vonatkoznak. A magyar társadalom negyede azonban erőteljes ellenszenvről számolt be a másik csoport vonatkozásában.

Nincs akkora különbség, mint gondolnánk

Az oltásellenesekről rengeteg sztereotípia él a köztudatban, annak ellenére, hogy több kutatás foglalkozott már azzal, kik utasítják el a koronavírus elleni oltásokat. Ez egy fontos megkülönböztetés: a koronavírus-vakcinák ellenzői nem tekintik magukat oltásellenesnek, csak ezeket a vakcinákat nem fogadják el, az általános oltás- vagy orvostudomány-ellenesség kevésbé népszerű álláspont a körükben.

Kapcsolódó

Az oltottak és oltatlanok közötti társadalmi különbségek minimálisak, egyedül az életkor tekintetében érzékelhetőek markáns különbségek. A nem és az iskolázottság tekintetében egyáltalán nem, a jövedelem és a településtípus kapcsán csak nagyon mérsékelten vannak eltérések a két csoport tagjai között – a közhiedelmekkel ellentétben az oltás felvétele és az iskolázottság között tehát nincsen kapcsolat, a különböző iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók nem veszik fel az oltást szignifikánsan eltérő arányban. A társadalmi tőke, a véleményvezér státusz, a társadalmi bizalom és az élettel való elégedettség terén sincsen eltérés oltottak és oltatlanok között. A kormánypártok és a baloldali ellenzéki pártok támogatói oltottsági arányában nincs szignifikáns különbség.

De miben különböznek mégis?

Politikai különbségre például bukkantak a TK kutatói: bár az ellenzék és a kormánypártok között nincs nagy eltérés, a nem e pártokra szavazó választók között azonban van, így többek között a Jobbik támogatóinál nagyobb arányban találunk oltatlanokat. A populista attitűdökkel rendelkező, illetve az összeesküvés-elméletekben jobban bízó válaszadóknál valamivel gyakoribb az oltásellenesség, a politikusokba és pártokba vetett bizalom pedig alacsonyabb az oltatlanok körében.

Az oltatlanok nagyobb arányban támaszkodnak a Facebookra a politikai tájékozódásuk során, az oltottak ezzel szemben az oltottaknál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a televíziónak és a rádiónak. A Facebookon a válaszadók közel azonos arányban találkoztak oltáspárti és oltásellenes hangokkal. Az oltatlanok aránya a csak hírportálokról tájékozódók körében a legmagasabb: akiknek a politikai tájékozódásában se a hagyományos, se a közösségi média nem játszik szerepet, csak a hírportálok, azoknak a 45 százaléka nem olttatta be magát. Fontos kiemelni, hogy a teljes mintából csak egy nagyon kicsi, tizennyolc főből álló csoportra jellemző ez a tájékozódási mintázat.

A betegségen átesettek hasonló arányban oltakoznak, mint azok, akiket elkerült a vírus. Akik viszont közeli hozzátartozót veszítettek el a koronavírus miatt, nagyobb arányban döntöttek az oltás mellett. Az oltást visszautasítók mind saját magukra nézve, mind általánosságban kevésbé tartják veszélyesnek a koronavírust, azonban ők sem bagatellizálják el a vírus által jelentett kockázatokat.

SCOTT OLSON / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP Tüntetők Kanadában.

A társas közeg tekintetében érzékelhetőek a legélesebb különbségek. Akiknek a környezetében több oltatlan él, azok jóval nagyobb arányban utasítják vissza az oltást, miközben a többségében oltott ismerősökkel rendelkező emberek általában maguk is az oltás mellett döntenek.

Az oltottak védettnek érzik magukat

Nincs szignifikáns eltérés a különböző oltást kapók között abban a tekintetben, hogy mennyire érzik védettnek magukat. Elmondható, hogy a „keleti” vakcinákba (Szputnyik, Sinopharm) vetett bizalom hasonlóan magas, mint a „nyugati” vakcinával (például Pfizer, Moderna) való oltottság esetében.

A megkérdezett oltással rendelkezők általánosságban jobban bíznak abban, hogy egy fertőzés esetén az oltás megvédi őket a vírus káros egészségügyi következményeitől, mint abban, hogy magával a megfertőződéssel vagy a környezetük megfertőzésével szemben nyújt védelmet a vakcina. Ez alapvetően részben helyes tudományos szempontból: ugyan a vakcina elsősorban valóban a tünetes fertőzés ellen véd, az mRNS-vakcináknál kimutatták, hogy a megfertőződésre és a továbbadásra is van némi hatásuk.

Az oltatlanoknak 2020 vége óta ugyanazok a legnagyobb félelmeik a vakcinával szemben:

a bizalmatlanság legfőbb okai az oltóanyag káros hatásaitól való félelem, a vakcinák hatékonyságában való kételkedés, valamint az azzal kapcsolatos aggodalom, hogy a vakcinák kifejlesztése túlságosan gyorsan történt, és kevés információval rendelkezünk azok működéséről. A vakcinával kapcsolatos kétségek mellett az oltásellenesség egyik fontos indokának tekinthető az oltatlanok saját immunrendszerébe vetett hite is. A válaszok alapján az oltásellenességnek kevéssé indoka a vírus által jelentett veszély lebecsülése, illetve az általános oltás- vagy orvostudomány-ellenesség.

Az összeesküvés-elméletek azonban még mindig virágkorukat élik: az oltatlan válaszadók 71 százaléka egyetért azzal, hogy az oltások a háttérben meghúzódó pénzügyi és politikai erők hatalmi céljait szolgálják, de a radikálisabb verzióval („az oltóanyagok helyett valamilyen titkos anyagot juttatnak a szervezetbe”) is egyetért a válaszadók több mint fele (57 százalék).

Az oltottak egyetértenek az oltatlanokat korlátozó szabályokkal

Az oltottak jelentős része egyetért az oltatlanokra vonatkozó külön szabályokkal: 44 százalékuk támogatja, hogy bizonyos korlátozások csak az oltatlanokra legyenek érvényesek, 52 százalékuk pedig védettségi igazolványhoz kötné a társas események látogatását. Ezzel szemben – talán nem meglepő módon –

az oltatlanok döntő többsége (71 százaléka) úgy gondolja, hogy a védettségi igazolvány bevezetése igazságtalanul diszkriminálja őket.

Az oltottak közel fele (46 százalék), míg az oltatlanok kétharmada (67 százalék) nem érez ellenszenvet a másik csoport tagjaival szemben. Nem elhanyagolható azonban azoknak az aránya sem, akik erős ellenszenvet táplálnak a másik csoport tagjai iránt: minden negyedik oltott és minden ötödik oltatlan válaszadó a másik csoporttal szembeni mély ellenérzésről számolt be.

Az oltottak 43 százaléka úgy gondolja, hogy az oltatlanok tehetők felelőssé azért, hogy a koronavírus még mindig velünk van. Az oltatlanok több mint fele pedig úgy vélekedik, hogy az oltottakat megtéveszti a média és a politikai elit.

Ajánlott videó