Egyelőre rejtély, min múlhat az, hogy valaki újrafertőződik-e koronavírussal, vagy sem – az biztos, hogy a felbukkanó újabb variánsok nem segítenek a helyzeten, hiszen kijátszhatják a korábbi immunválaszt, de azt eddig senkinek nem sikerült megállapítania, min múlik, hogy egy adott személy hajlamos-e többször elkapni a vírust. Az EurekAlert portálon megjelent sajtóközlemény szerint azt viszont viszonylag egyszerűen után lehet követni, hogy egy fertőzött először kapja-e el a vírust, vagy újrafertőződött: rézuszmajmokon végzett kísérletek feltárhatták,
A mBio tudományos folyóiratban megjelent szakcikk szerint a Broad Intézet, a Harvard, az MIT és meglepő módon a SpaceX kutatói rájöttek: specifikus biomarkerek azonosíthatók, amelyekkel kimutatható, első vagy sokadik fertőzésről van-e szó éppen.
A rézuszmajmokról korábban kiderült már, hogy a szervezetük hasonlóan reagál a koronavírusra, mint az embereké. A korábban koronavírus-fertőzésen átesett állatokat különböző variánsokkal, különböző vírusmennyiségekkel fertőzték meg, és megfigyelték, hogy újrafertőződés során hogyan reagál a szervezetük. A majmoktól vérmintát vettek a kutatás előtt és után is, sőt, az eredeti fertőződés előtt és után is gyűjtöttek ilyet.
Az azonosított biomarkerek közé tartozott a tüskefehérjéhez, a nukleokapszid fehérjéhez vagy a vírusrészecske más részeihez kötődő immunglobulin antitestek megnövekedett szintje. Azok az állatok, amelyek nagyobb mennyiségű vírust kaptak a kutatásban, erősebb immunglobulin-választ mutattak. A második megfertőződés esetében azonban az immunglobulin -válasz megváltozott. Az IgG3 szintje jól mutatta, éppen első fertőzésről van-e szó, vagy már másodikról, esetleg sokadikról. A SpaceX megfigyelésen alapuló kutatása az emberi tesztalanyokon is hasonló eredményeket hozott.
Az eredmények azért fontosak, mert epidemológiai szempontból életbevágó lehet az újrafertőződési hotszpotok felkutatása, ez segíthet az újabb variánsok kialakulásának megakadályozásában is.
