92 évesen elhunyt Edward O. Wilson amerikai evolócióbiológus, világhírű hangyakutató (mürmekológus), a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség kifejezésének atyja – írja az MTI. A szakembert sokan modern kori Charles Darwinnak, napjaink egyik legjelentősebb és legelismertebb amerikai tudósának tartották.
Az E.O. Wilson Biodiversity Foundation szerint Wilson vasárnap halt meg a Massachusetts állambeli Burlingtonban. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a kutató nemcsak saját életét szentelte az élővilág vizsgálatának, hanem másokat is a természet megőrzésére inspirált.
A Hangyaembernek (Antman) is becézett harvardi professzor több mint 30 tudományos könyvet és több száz tanulmányt publikált, az utóbbi években főleg a fajok sokszínűségének és az ökológiai rendszerek megőrzéséért küzdött. Könyvei közül kettőt Pulitzer-díjjal tüntettek ki, az egyik az emberi természetről (On Human Nature, 1979), a másik a hangyák biológiájáról (The Ants, 1990) szól.
A levélvágó hangyákról Bert Holldöbler szerzőtársával közösen publikált könyvében, a The Antsban tökéletes szuperorganizmusoknak nevezik a hangyák társadalmát, a rovarokat pedig az állatvilág hét csodája közül az egyiknek. Wilson megállapította, hogy a rovarkolóniákban a hangyák feromonok révén kommunikálnak egymással.
Felfedezte, hogy a hangyák elhullott társaik tetemét kivonszolják a hangyabolyból, és egy „temetőbe” szállítják, a „hullaszállítóknak” pedig olajsav jelzi, hogy dolguk akadt. Amikor Wilson kísérletei során egy tökéletesen egészséges hangyára parányi olajsavat cseppentett, a példányt minden tiltakozása ellenére szintén a temetőbe vonszolták társai.
Az amerikai mürmekológus volt az első, aki 1988-ban egy tanulmányában használta a biodiverzitás szóösszetételt. Ennek elismeréseképpen 2017-ben róla neveztek el egy újonnan felfedezett hangyászmadarat, ami Wilson szerint felért egy Nobel-díjjal.
Szociobiológiai elméleteinek némelyike élénk vitákat váltott ki, például az, amely szerint az emberi magatartás genetikai alapú, szemben azzal az uralkodó nézettel, hogy a magatartást kulturális és környezet tényezők is befolyásolják. Bírálói szerint Wilson a társadalmi igazságtalanságot, benne a nők diszkriminációját legitimálta, amikor azt mondta, hogy egyenlőtlenség a génekbe van kódolva.
Wilsont a Time magazin 1996-ban Amerika 25 legbefolyásosabb embere közé sorolta. Munkásságáért kitüntették az amerikai elnök által adományozott National Medal of Science elismeréssel.
