Jeles nap a mai, december 21. a téli napforduló dátuma, az év legrövidebb napja, ezzel veszi kezdetét a csillagászati tél. Ettől kezdve a világos időszak egyre hosszabb lesz, rövidülnek az éjszakák, és bár nagyon lassan, de folyamatosan enyhül a sötétség „szorítása”.
A sötétség csúcspontja, vagy ha úgy tetszik, a fény előretörésének az időpontja az északi félgömbön a téli napforduló, ami december 21-ére esik (ritkán december 22-ére).
A 24 órán belüli világos és sötét periódus állandóan változó aránya Földünk forgástengelyének dőlésének köszönhető. A Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.
Az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus „biccent” a csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén hosszabbak a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „nyári félévben” tartózkodik.
