A frankhamisítási ügy összes részletét máig nem sikerült tisztázni, annyi világosnak tűnik, hogy az összeesküvők a legfelső politikai körökkel is kapcsolatba léptek. A szervezkedés feje Windischgrätz Lajos herceg, egykori közellátási miniszter volt, aki 1922-ben állítólag még saját sárospataki birtokán kísérletezett – kőnyomatos eljárás útján – hamis ezerfrankosok előállításával. A motivációt illetően a legismertebb, hogy Windischgrätz és társai így akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békediktátumért, de akadtak olyanok is, akik szerint az összeesküvők a csehszlovák belpolitika befolyásolására, vagy a Habsburgok uralmának restaurálására törekedtek – írja a Rubicon.hu.
Rosszul sikerült 1000 frankosok
A munka Budapesten, az Állami Térképészeti Intézet Retek utcai épületében folyt, valószínűsíthető, hogy gróf Teleki Pál korábbi miniszterelnök is aktív szerepet vállalt a szervezésben. Sőt, a csalásban több állami szerv – például a szükséges nyomdagépeket megrendelő Pénzügyminisztérium – is részt vett. Gróf Bethlen István akkori kormányfő bűnrészességét azóta sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani.
Egy évnyi munkával sem sikerült jó minőségben előállítani az ezerfrankosokat. A vízjel lemásolása és a bankóhoz használt speciális papír beszerzése is megoldhatatlan problémát okozott, illetve a bankjegyeken szereplő ábrák és feliratok hamisítása sem sikerült tökéletesen. A szakértői vélemény a mintegy 30 ezer bankjegy közül mindössze 4400 darabot talált elfogadhatónak, de ezek minőségét sem vélte elég jónak ahhoz, hogy egy szakértőt megtévesszenek.
![Balfék módon buktak le a magyar frankhamisítók 1](https://s.24.hu/app/uploads/2021/12/1000_francia_frank_bankjegy__bleu_et_rose__tipus-1.jpg)
Hosszú ideig gyűrték és taposták az 1925 őszére elkészülő bankókat, hogy azok használtnak tűnjenek, a nyár során Párizsba utazó Jankovich Arisztid és Rába Dezső pedig a Banque de France-tól szerzett – belső levelezéshez használt – borítékok segítségével igyekezett hitelesebbé tenni a hamis pénzt.
Amatőr megvalósítás
Az akció 1925-ben indult, ennek első lépéseként Jankovich Arisztid, egy diplomáciai útlevéllel rendelkező nyugalmazott huszárezredes két bőröndnyi hamis ezerfrankossal Hollandiába utazott. Egy hágai bankban kellett volna átadnia a pénzt két ott várakozó személynek.
A pénztáros azonnal kiszúrta, kihívta a rendőrséget. Tragikomédiába illő jelenet bontakozott ki, ahogy Jankovich diplomáciai mentességét fennen hangoztatva próbálta eltüntetni a bizonyítékot, azaz marokszám gyűrte harisnyájába a hamis pénzt. Jankovich ezredest december 14-én tartóztatták le Hágában, az ezután meginduló nyomozás pedig – melyet a francia titkosszolgálatok korábban szerzett információi is segítettek – viharos gyorsasággal derítette fel az Európát behálózó szervezet szálait.
Az 1926 májusában kihirdetett ítélet végül Windischgrätz Lajos herceget és – a Hágában lebuktatott Jankovich ezredes számára futárigazolványt kiállító – Nádosy Imre országos főkapitányt tette meg a frankhamisítási ügy főszereplőjének, és négy, illetve három és fél évnyi fegyházbüntetést szabott ki rájuk. Kormányzói kegyelemmel szabadultak 1928-ban.