Egyelőre az élet az oxigéndús környezetnek hála virágzik a bolygónkon, ezek a körülmények azonban nem voltak mindig adottak, és nem is lesznek örökké ilyenek – vélik japán és amerikai kutatók. A Nature Geoscience tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a jövőben az atmoszféra visszatér majd egy magas metán- és alacsony oxigéntartalmú összetételhez, de erre szerencsére még legalább egymilliárd évet várnunk kell.
A ScienceAlert cikke szerint elég valószínű, hogy a jövőben történni fog valami olyasmi, ami már egyszer az úgynevezett nagy oxigenizációs esemény vagy oxigénkatasztrófa során megtörtént. 2,4 milliárd évvel ezelőtt a földi oxigénszint még igen alacsony volt, az anyag nagy része ráadásul a vízben lévő ásványokban rakódott le. Ekkoriban a fotoszintézisre képes cianobaktériumok uralkodtak, melyek anyagcseréjük során az oxigént a légkörbe juttatták. Az élet ezen időszak alatt virágzott, a környezet drámaian megváltozott, majd hirtelen tömegkihalás jelentkezett.
Még megdöbbentőbb, hogy a kutatók azt mondják: a légköri oxigén ilyen mértékű koncentrációja nem valószínű, hogy általában a lakható világok állandó jellemzője, ezt pedig bele kéne kalkulálnunk abba, ahogyan a földönkívüli életet keressük.
Következtetéseikhez a kutatók a Föld bioszférájának részletes modelljeit vizsgálták meg, figyelembe véve a Nap fényességének változásait és a széndioxid-szint ennek megfelelő csökkenését, mivel a gáz lebomlik a növekvő hőmennyiség miatt. A kevesebb szén-dioxid kevesebb fotoszintetizáló szervezetet, például növényt jelent, ami kevesebb oxigént eredményezne.
Korábbi modellek úgy gondolták, hogy a növekvő Nap miatt az óceánok fognak előbb eltűnni a Föld felszínéről nagyjából kétmilliárd év múlva, az új, pontosabb modellezés szerint azonban az oxigénhiány fog elsőként pusztítani. Az oxigénhiány nagyon hirtelen fog bekövetkezni, és milliomod részére fog esni a koncentráció a légkörben a mai helyzethez képest.
