Wikipedia
Tudomány bbc history

Ezért esett egymásnak Anglia és Hollandia

Cromwell ennyire nem lehetett előrelátó, ám tény, hogy a Hollandiával szemben az angol érdekeket védő hajózási törvények alapozták meg a Brit Birodalmat.

Anglia a spanyol „Győzhetetlen Armada” 1588-as szétverésével bejelentette igényét a világtengerek feletti uralomra, azonban azt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ekkoriban Spanyolországon kívül egy másik hatalom is útjában állt ennek a törekvésnek: az a Hollandia, amely az Európa és a világ többi része közt zajló kereskedelem hasznának jelentős részét fölözte le.

A XVII. században a két ország szövetségesként szállt szembe a Habsburgok hódító törekvéseivel, a holland hajók segítettek az Armada legyőzésében, cserébe Anglia támogatta a spanyolok elleni függetlenségi harcot, azonban a közös ellenség meggyengülésével a két állam egyre inkább egymás érdekszféráját fenyegette.

Csak angol hajókon

Az angol polgárháború alatt és Cromwellék győzelme után folytak tárgyalások valamilyen szoros szövetség létrehozásáról, és a spanyol és portugál gyarmatok közös elfoglalásáról, azonban ezek kudarcba fulladtak. Az angolokat viszont egyre inkább zavarta, hogy a jobb kapcsolatokkal és több hajóval rendelkező holland kereskedelmi flotta még az ő gyarmataik áruforgalmának is a jó részét ellenőrzi.

A Cromwell-féle parlament ezért drasztikus lépésre szánta el magát. A 370 éve, 1651. október 9-én hatályba lépett hajózási törvények legfontosabb passzusai úgy rendelkeztek, hogy Ázsiából, Afrikából és Amerikából Angliába csak angol hajók (melyek legénységének legalább fele angol polgár) fedélzetén lehet árukat behozni, európai árukat pedig szintén angol vagy a küldő állam hajóin.

Azt is előírták, hogy bizonyos fontos, a gyarmatokról érkező árucikkeket mindenképpen ki kell rakodni és le kell adózni, mielőtt egy harmadik ország felé tovább szállítanák a rakományt. A rendelkezések célja egyértelműen a holland kereskedők visszaszorítása, az angol kereskedők helyzetbe hozása, valamint az állam bevételeinek növelése volt.

Lassan felőrölték Hollandia erejét

Természetesen a törvények meghozása és betartatása két külön dolog, a hollandok nem fogadták el a rendelkezéseket, és a két állam hajói között állandósultak a kisebb csetepaték: 1651 októbere és 1652 júliusa között az angol „állami” kalózok több mint száz holland hajót fogtak el. Nem csoda, hogy 1652 nyarán ki is tört az első angol–holland háború, amely váltakozó sikerekkel zajlott két éven keresztül, de a hollandok végül is nem tudták kikényszeríteni a törvények visszavonását.

Bár talán túlzott előrelátást feltételeznénk Cromwellről, ha azt mondanánk, sejtette, hogy a hajózási törvények alapozzák majd meg a Brit Birodalmat, mindenesetre a következő évtizedekben London átvette a holland városok helyét az amerikai gyarmati áruk fő elosztó központjaként. Az angol haditengerészet pedig mind méretben, mind minőségben gyors fejlődésnek indult, az angol–holland háborúk egymást követő sorozatában szép lassan felőrölve a németalföldiek erejét.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.