Egy új kutatás alapján az Amazonas-medence őslakosai ötezer éve élnek a környezetük átalakítása nélkül – írja az MTI a BBC-re hivatkozva. Az eredmények alapján az itt élők nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat.
A szakértők Peruban a talaj rétegeit vizsgálták az emberi hatás mikroszkopikus, fosszilis nyomai után kutatva.
Dolores Piperno, a panamai Smithsonian Trópusi Kutatóinézet munkatársa és kollégái szerint a bizonyítékok segíthetnek a modern természetvédelemben, ugyanis megmutatják, hogyan élhetnek az emberek az Amazonas-vidéken úgy, hogy megőrzik hihetetlenül gazdag biodiverzitását.
Az új felfedezések információt szolgáltattak ahhoz a jelenleg is tartó vitához, amely arról szól, hogy az amazóniai őslakosok milyen mértékben formálták a vidéket. Egyes szakértők szerint a területet aktívan, intenzíven alakították az itt élők, mielőtt az európaiak megérkeztek Dél-Amerikába. Bizonyos vizsgálatok alapján az esőerdőben jelenleg élő fafajokat is a prehisztorikus emberek hozták be.
Piperno és munkatásai botanikai-régészeti feltárást végeztek, elemezték a talajrétegeket, hogy képet kapjanak az esőerdő történelméről. Peru északkeleti részének településektől távol eső részén három helyszínen vizsgálták a talajt. Mindhárom terület úgynevezett interfluviális zóna, azaz legalább egykilométeres távolságban van bármilyen folyómedertől vagy árterülettől. Az ilyen erdők alkotják az Amazonas-medence szárazföldi régiójának 90 százalékát, ezért tanulmányozásuk kulcsfontosságú az őslakosok hatásának vizsgálatához.
Mindegyik üledékrétegben mikroszkopikus növényi kövületeket, azaz fitolitokat kerestek. Piperno szerint nagyon kevés olyan nyomot találtak, amely az elmúlt ötezer évben az emberi hatásokról árulkodik. A szakértők kiemelték az őslakosok tudásának értékét, amely nagy segítség lehet Amazónia biodiverzitásának megőrzésében.
