Az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) 7 alapító tagja megérezte a koronavírus-járvány hatását gazdaságilag is, éppen ezért számítani lehet egy kis csúszásra az építésben – mondták el a szakértők a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség 28. Fúziósenergia Konferenciájának sajtótájékoztatóján. Az is elhangzott azonban, hogy
Az ITER főigazgatója, Bernard Bigot elmondta: a munka több hónapra teljesen leállt, és az ellátási lánc is akadozott, és akadozik is még mindig, főként az utazási korlátozások miatt. „Némi csúszás biztosan lesz, és egy kis drágulással is számolunk, de még nem lehet biztosat mondani. A vakcináknak hála hamarosan talán eltűnik a járvány, és az év végére tudni fogjuk a hatását.”
Bigot azt is elmondta, hogy a teljes fúziós kapacitás nem fog sérülni, és a 2035-ös határidőkhöz képest továbbra is jól halad az összeszerelés.
A főigazgató azt is elmondta, hogy bár mindig jól jön a plusz befektetés, a munka azért halad ilyen lassan, mert nagyon precíz összeillesztésekre, elhelyezésekre, tervezésekre van szükség, ezek kivitelezésén a több pénz sem segítene. „Az ITER jól halad előre azon az úton, hogy megfelelő helyettesítőt biztosítson a fosszilis üzemanyagokra. Ez már ebben az évszázadban megtörténik” – mondta.
Az olyan fúziós reaktorok, mint az ITER, az atomreaktorok ellentéteként működnek. Míg a paksihoz hasonló reaktorokban atomhasadás történik, a fúziós reaktorban – egyszerűen fogalmazva – egyesülnek az atommagok. Az atomreaktorban egy instabil, radioaktív izotópot nagy sebességű részecskékkel bombáznak (ezek a részecskék általában neutronok), így az atomok felhasadnak kisebb részecskékre. A nagy izotópból két kisebb izotóp jön létre, valamint nagysebességű neutronok, amelyek újabb és újabb nagyobb izotóphoz csapódnak, fenntartva a láncreakciót – ezt nevezzük fissziónak. A fúzió viszont csak extrém nyomás és hő hatására jöhet létre.
Fúzió során két kisebb atom egy nagyobbá egyesül, és ugyanúgy nagysebességű neutron szabadul fel, mint a fissziónál, csak itt nem hasítja az atommagot, továbbá a fúziós reaktor fala befogja a neutronokat és azok energiáját.
Az ITER egy kísérleti reaktor lesz, ami azt jelenti, hogy nem kapcsolják majd hozzá az áramellátó rendszerhez. A célja az, hogy olyan fúziós módszereket kísérletezzen ki, amivel olcsón, fenntartható módon lehessen energiához jutni, és a jövőben a fúziós energiával lehessen legalább részben kiváltani a fosszilis energiahordozókat.
