A tavasz kezdetét nehéz egyetlen naphoz kötni, évről-évre változó a folyamat hossza, ami végül az év meleg időszakába vezet. Idén is bőven lehetnek még hidegbetörések márciusban, áprilisban is, de ettől még nyilván nem érezzük majd úgy, hogy ne lenne tavasz. Rendszerező világunkban azonban szeretjük a kerek definíciókat. Van is ilyen, méghozzá kettő.
Meteorológiai tavasz
Az egyik az úgynevezett meteorológiai tavasz, amely március 1-jén kezdődik és június 1-jéig tart. Mindig ugyanúgy, „percre pontosan” a tél és a nyár közé ékelve. A jellemző időjárási körülmények miatt, ami viszont nem egészen pontos: az igazi átmenet március és április, a változékony, szeszélyes hónapok, amikor még úgymond minden megtörténhet.
Májust viszont már inkább júniussal állíthatjuk párba, nagy kánikulák még nincsenek, viszont általában ilyenkor hull a legtöbb csapadék. Bárhogy is van, e logika szerint március elsején, azaz hétfőn elkezdődik a 2021-es tavasz.
Csillagászati tavasz
A másik, „kötött” definíció úgy szól, csillagászatilag a tavasz a tavaszi napéjegyenlőséggel, azaz idén március 20-ával veszi kezdetét. A nap különlegességét az adja, hogy a Föld ekkor halad át az úgynevezett tavaszponton, idén egészen pontosan március 20-án, 10 óra 38 perc és 17 másodperckor.
Képzeljünk el egy gömböt, aminek középpontját bolygónk alkotja, ezt nevezzük éggömbnek. A földi egyenlítőt az éggömbre tágítva pedig kapunk egy jókora kört, az égi egyenlítőt. Tőlünk nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika. Az ekliptika pedig két helyen metszi az égi egyenlítőt, az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont. A csillagászati tavasz kezdőpontja pedig az a pillanat, amikor a Nap látszólagos égi útján áthalad a tavaszponton.
Mindegy is, ha süt a nap és enyhül az idő
Valójában azonban nem érdemes dátumokba kapaszkodni. Mert mi is a tavasz? Amikor a szürke, ködös napok után végre kisüt a nap, emelkedik a hőmérséklet, naphosszat dalolnak a madarak, és észrevehetően tovább van világos. Érzetre ezt nagyjából úgy tudjuk megfogalmazni, hogy ha a hőmérséklet délutáni maximuma néhány helyen már megközelíti a 20 Celsius-fokot, és három-négy napig gyakran látjuk a Napot is.
Ez pedig idén már február végén megadatott, de csalóka az egész. A globális felmelegedés jelentősen átírja az időjárásunkat, de a mérsékelt éghajlati övön még a legpesszimistább előrejelzések szerint is legfeljebb lerövidülnek az átmeneti évszakok, más fogalmaink lesznek a télről, de egyetlen évszak sem fog eltűnni.
Ami az idei tavaszt illeti, annyiban maradhatunk, hogy a folyamat már most elkezdődött.
