Mennyi vakcinát kaphat Magyarország? És kiket olthatnak be elsőként?

December végén, januárban az EU-ból biztosan, és talán máshonnan is jön majd valamennyi, korlátozott mennyiségű vakcina. Ez arra lesz elég, hogy az orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat, a közrend fenntartásában dolgozókat be tudják oltani, és talán a legnagyobb bajban lévő betegeket is.

Erről beszélt Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában múlt héten, de ennél több részletet nem árult el.

A miniszterelnök alapvetően valószínűleg az oroszok és a Pfizer vakcinájára célozhatott, amelyekből elméletileg csekély mennyiségben tényleg érkezhet Magyarországra akár még ebben az esztendőben.

Sok még az ismeretlen tényező ebben az egyenletben, az viszont már most biztos, alaposan át kell majd gondolni, kiket oltanak be az elsők között, mert a több millió veszélyeztetettnek számító, illetve frontvonalban dolgozó magyarnak egyszerre nem jut majd vakcina.

Minimális orosz, pár százezres Pfizer-vakcina?

Száznyolcvannégy ország, köztük Magyarország is csatlakozott a koronavírus elleni védőoltásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezéshez, a COVAX-hoz. A kezdeményezés tervei szerint 2021 végére 2 milliárd adag vakcinát terveznek gyártani és méltányosan elosztani a világ országai között.

A gyakorlatban ez kizárja, hogy a legfejlettebb országok adott esetben beoltassák a teljes lakosságot, miközben a szegényebb államok csak hírből ismerik a vakcinát. A COVAX-kezdeményezés keretében ugyanakkor legkorábban 2021 közepén kezdhetik meg a védőoltások szétosztását.

Mindeközben az Európai Bizottság 300 millió embernek elegendő dózis leszállításáról tárgyal a Pfizer 94 százalékos hatékonyságú vakcinájából. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatása szerint Magyarország ebből összesen 4 millió 439 ezer adagot kötött le. Ez hatalmas szám, de a cég év végéig 50 millió oltóanyagot tud legyártani, ebből 25 millió az Egyesült Államoknak jut, a másik 25 milliót pedig az európai országok között osztják szét, a Pfizer szerint igazságosan.

Erről még nem született döntés, de a kontinensen jó eséllyel lakosságarányosan juttatják el az idén rendelkezésre álló vakcinát azoknak az államoknak, akik kötöttek le belőle. Európában 760 millióan laknak, így Magyarországra megközelítőleg 300 ezer oltóanyag juthatna december végéig, január elejéig. Az biztos, hogy a gyár az engedély megszerzése után azonnal kész 20 millió vakcinát útnak indítani.

Emellett a Janssen Pharmaceutica amerikai vállalkozás harmadik engedélyezési fázisban lévő vakcinájából 4 millió 360 ezer adagot, az AstraZeneca Oxfordban kifejlesztendő vakcinájából pedig 6,5 millió darabot foglalt le a magyar kormány, ami 3 millió 270 ezer adagnak minősül, mivel két oltásra van szüksége egy embernek. Utóbbival kapcsolatban szintén csütörtökön derült ki, hogy 70 éves kor felett is hatékonynak tűnik az előzetes eredmények szerint.

Aztán ott van a sokat emlegetett orosz vakcina is, amiből csütörtökön kapott mintát hazánk, és ha a bevizsgálás során megfelelőnek tartják a tudósok, akkor Szijjártó Péter tájékoztatása szerint kisebb mennyiségben oltani is kezdhetik vele az embereket az év végén. Ennek jogi akadálya aligha lesz, a kormány ugyanis rendeletben egyszerűsítette és gyorsította fel a koronavírus ellen külföldön gyártott oltóanyagok és gyógyszerek Magyarországra történő behozatalát, igaz, a 24.hu megkeresésére az Európai Bizottság azt közölte, a magyar kormány egyelőre nem vette fel a kapcsolatot velük az orosz vakcina engedélyeztetésével kapcsolatban. Kerestük a Külügyminisztériumot is, hogy a kisebb mennyiség nagyságrendileg milyen számot takar, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Szerdán a Moderna is bejelentette, hogy 95 százalékos vakcinát fejlesztettek, ebből még idén 20 milliót le is gyártanak majd, de ezeket kizárólag Amerikában használják majd fel. Jövőre 500 millió és egymilliárd közti oltóanyag előállítását tervezik, ezekből már juthat majd Európába is.

A sorhoz várhatóan még idén több gyógyszergyártó is csatlakozik majd még az idén, de hogy azokból mikor érkezik először hozzánk, arról nincs pontos információ.

WHO: rangsorolni kell

A WHO szerint amíg a vakcinák limitált mennyiségben állnak rendelkezésre, addig mindenképpen célzottan, csoportokra bontva kell végezni a lakosság oltását, így elérhető az egészségügyre helyeződő nyomás csökkentése. A célokat csak abban az esetben lehet bővíteni, ha a vakcinák már nagyobb mennyiségben lesznek elérhetők.

A célcsoportok felállításakor kulcsfontosságú a stratégia. A WHO szerint ha egy kormány a halálozási rátát szeretné csökkenteni, akkor a legnagyobb kockázatnak kitett embereket kell elsőként beoltani, a hatásosnak bizonyuló gyógyszereket pedig ezzel egy időben a legkritikusabb állapotú betegek részére kell biztosítani.

A WHO azt javasolja, hogy a célcsoportok definícióját a járványügyi és a tudományos bizonyítékok alapján határozzák meg. Figyelembe kell venni, hogy a tapasztalatok alapján milyen betegségben szenvedőkre, milyen korosztályra jelenti a legnagyobb veszélyt a koronavírus.

Ezen a ponton veszélyeztetettségi szinteket kell kialakítani, és felülről lefelé kell elkezdeni a lakosság beoltását. A WHO szerint a legfelsőbb szinthez a frontvonalban, az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozók, a 65 évnél idősebbek és a krónikus betegségben szenvedő 65 év alattiak tartoznának. Ez viszont nem kötelező érvényű előírás, csak ajánlás.

Megvan, körülbelül mennyi lehet a koronavírus-vakcina ára

Az EU olyan nagy mennyiséget kötött le a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagából, hogy olcsóbb lesz, mint az Egyesült Államokban.

A 65 év felettieket is csoportokra kell bontani

Arra vonatkozóan egyelőre nincs nyilvános protokoll, hogy Magyarország mi alapján, milyen sorrendben és milyen ütemben kezdik el oltani az embereket, de Orbán Viktor múlt heti bejelentéséből már lehet következtetéseket levonni.

A miniszterelnök arról beszélt, az egészségügyben és a közrend fenntartásában dolgozókat, valamint a legnagyobb bajban lévő betegeket veszik majd előre.

A 24.hu érdeklődésére a Belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy az irányításuk alá tartozó rendvédelmi szerveknél a 2020. november 1-jei adatok szerint összesen mintegy 56 ezer hivatásos állományú tag lát el szolgálati feladatot. A Honvédelmi Minisztériumtól és az Emberi Erőforrások Minisztériumától nem kaptunk választ, így a további adatokhoz a Központi Statisztikai Hivatalt hívtuk segítségül.

A KSH szerint 2020. augusztusában

• a honvédelem területén 29 513 fő,
• a humán-egészségügyi ellátás területén pedig 121 714 fő dolgozott.

Ez a legfelső veszélyeztetettségi szinthez tartozó csoportegyüttes több mint 200 ezer embert jelent, ehhez jönnének még hozzá első körben a legnagyobb bajban lévő betegek.

Hogy ez pontosan mit takar, azt egyelőre nem tudjuk, és ez várhatóan egy jóval nehezebben megfogható célcsoportot fed le.

Magyarországon a 65 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozók a lakosság 19,3 százalékát képviselik, számuk megközelíti a kétmilliót. A Központi Statisztikai Hivatal 2018-ban publikált felmérése szerint ráadásul a magyar lakosság 45 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, amely legalább hat hónapja tart, vagy előreláthatólag minimum ennyi ideig fog tartani.

A krónikus betegek és az idősek esetében természetesen jelentős az átfedés, sőt, az egészségügyben és a közrend fenntartásában dolgozók között is vannak 65 évnél idősebbek és betegségben szenvedők, de így is több millióan tartoznak a veszélyeztettek közé, ennyi embert viszont első körben nem fognak tudni beoltani.

A britek korábban már összeállítottak egy előzetes prioritási listát a vakcinázásról. Ez még csak egy általános terv, de közel állhat a valósághoz és mindenképp betekintést nyújt abba, hogyan kell elképzelni a célcsoportok szerinti bontást.

Nagy-Britannia listája a következőképp nézne ki:

1. idősotthonok lakói és dolgozói;
2. 80 év felettiek, egészségügyi és szociális dolgozók;
3. 75 év felettiek;
4. 70 év felettiek;
5. 65 év felettiek;
6. Fokozottan veszélyeztetett 65 évnél fiatalabb állampolgárok;
7. Veszélyeztetett 65 évnél fiatalabb állampolgárok;
8. 60 év felettiek;
9. 55 év felettiek;
10. 50 év felettiek;
11. A lakosság többi része.

Bár ez sem végleges verzió a briteknél, az tisztán kirajzolódik belőle, hogy a 65 évnél idősebb populációt is további részekre kell majd bontani korcsoport szerint. Erre pont azért van szükség, mert a vakcina, legyen az bármilyen, nem egyszerre sokmilliós nagyságrendben érkezik majd meg az országokba, hanem ütemesen, kisebb adagokban.

A történethez az is hozzátartozik, hogy a kormány álláspontja szerint a koronavírus-vakcina ingyenes lesz, de nem teszik kötelezővé. Így ha valaki nem oltatja be magát valamilyen okból, akkor azzal a következő célcsoport számára további helyek szabadulhatnak fel, és így tovább.

A Pfizer lapunknak azt írta, szorosan együtt szeretnének működni a kormányokkal, hogy az egészségügyi hatóságok útmutatásainak megfelelően biztosíthassák a lehetséges oltóanyagot azokban a térségekben, ahol arra a legnagyobb szükség van, de úgy gondolják, hogy az egészségügyi dolgozókat, az egyéb kulcsfontosságú területen dolgozókat, az immunhiányos betegeket és a közbiztonsági tisztviselőket prioritásként kell kezelni, összhangban a globális közegészségügyi iránymutatásokkal.

Hozzátették, az országok határain belüli elosztást illetően ez az egyes országok egészségügyi hatóságainak felelőssége, együttműködnek velük, hogy hozzájáruljanak egy méltányos és megfizethető terv kidolgozásához. Mint közölték, arra számítanak, hogy az oltás helyszínei eltérőek lehetnek, például kórházak, járóbeteg-szakrendelők, közösségi oltási helyek és gyógyszertárak.

Ami tehát a közeljövőt illeti: a legveszélyeztetettebbek ideális esetben akár már az idén védettséget élvezhetnek majd a vírussal szemben.

Ha elkészül a koronavírus-vakcina, csak akkor jön majd a neheze

Néhány hónap múlva forgalomba kerülhetnek az első koronavírus-vakcinák, de azokat el is kell juttatni az emberekhez. A feladat összetett, és egyelőre az is kérdés, mennyit tudnak majd rövid idő alatt gyártani az oltóanyagból. Meg persze az is, hogy kinek jut belőle.

Kiemelt kép: MTI / EPA / Szergej Ilnyickij