A vikingekre a többség alighanem fehér bőrű, szőke vagy vörös hajú, kék szemű emberekként gondol, akiknek otthona a fagyos Skandinávia. Egy friss tanulmány alapján ez a kép téves, hiszen a viking társadalom genetikailag igen sokszínű volt, egyes vikingek pedig dél-európai vagy ázsiai felmenőkkel is rendelkeztek – írja az IFLScience.
A hat éven át tartó vizsgálat során a csapat 442 viking kori csontváz genomjait szekvenálta, a maradványok Európa különböző területeiről, illetve Grönlandról származtak.
Martin Sikora, a Koppenhágai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az adatok azt mutatják, hogy a vikingek származásukat tekintve nem egyszerűen skandinávok voltak, a dél-európai és ázsiai gének is hatottak rájuk.
Az is kiderült, hogy a Skandinávia különböző térségeiben élő vikingek eltérő területeken kalandoztak. A norvégok jellemzően Írország, Skócia, Izland és Grönland, a svédek a Baltikum, a dánok pedig Anglia felé vették az irányt. Ezen utak genetikai nyomai máig kimutathatóak egyes populációkban.
A vizsgálat arra is rávilágított, hogy egy-egy portyázásban rendszerint családtagok vettek részt. Az észtországi Salme közelében feltárt 41 férfi csontváz például többek között négy testvértől és több rokonuktól maradt fenn.
A kutatók emellett olyan vikingeket is találtak, akik egyáltalán nem bírtak skandináviai felmenőkkel. A skóciai Orkney szigetén két személyt is viking szokásoknak megfelelően temettek el, noha származásukat tekintve helyi piktek voltak. Ez az asszimiláció egyik jele.
Végezetül azt is sikerült bebizonyítani, hogy a vikingek megjelenésüket nézve igen változatosak lehettek. Úgy tűnik, sok vikingnek sötét volt a haja, külsejükön pedig a skandinávokra hagyományos nem jellemző jegyek is felfedezhetőek voltak.
