Nancy Grace Roman Űrteleszkóp lesz a neve a most csak Wide-Field Infrared Survey Telescope (WFIST) néven emlegetett NASA űrtávcsőnek – írja az IFL Science. A kutatóra két okból esett a NASA választása: egyrészt a WFIST a Hubble egyik utódja, ezen az űrtávcsőn pedig Roman nagyon keményen dolgozott (a Hubble anyjának is szokták hívni), másrészt Roman a ’60-as és ’70-es években az űrügynökség asztronómiai igazgatója volt.
1962-ben ő vezette a NASA első sikeres csillagászati projektjét, a napkutató Orbiting Solar Observatory-1-et. Dolgozott a COBE (Cosmic Background Explorer) csillagászati műholdon, melynek feladata a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálata volt. Legismertebb munkája a Hubble űrtávcső volt, amely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végzett észleléseket. Roman a korai tervezésben és a program felépítésében vállalt jelentős szerepet. Munkássága során a Földet feltérképező műholdak fejlesztését is segítette.
1979 és 1997 között a Goddard Űrközpont munkatársa volt.
A terv az, hogy a WFIRST a földi infravörös zajától messze, a jelenlegi elképzelések szerint a Hold mögött fog állomásozni. Tükre százszorosan múlja majd felül a Hubble-ét, ami távoli galaxisok millióinak és szupernóva-robbanások ezreinek nagyléptékű infravörös felmérését teszi majd lehetővé. Ráadásul minél távolabb látunk az univerzumban, annál régebbi folyamatokat tudunk majd megfigyelni, és előbb-utóbb visszatekinthetünk a legelső csillagok és galaxisok kialakulásához. Emellett a megfigyelések
A WFIRST az exobolygó-kutatásban is nagyon sokat segítene, méghozzá koronagráf segítségével, ami lehetővé teheti, hogy a távoli szuperföldekről is többet tudjunk meg.
Sokáig a NASA attól félt, hogy a Donald Trump által kiszabott költségvetés miatt a távcső nem épül majd meg, most úgy tűnik, a 2020-as évek közepére már a világűrbe kerülhet.
Főkép: Hubble ESA / Flickr
