Az Oxford angol szótár online változatát szerkesztő szakemberek még április elején megvizsgálták, hogyan alakult a koronavírus szó említésének gyakorisága tavaly december és idén március között. Eredményeik összecsengenek mindennapi tapasztalatainkkal: míg a világjárványt okozó betegség nevét 2020 előtt szinte csak tudományos körökben ismerték, mostanra a közbeszédet meghatározó kifejezéssé vált. Az a három téma – a klímaváltozás, a brexit, és az impeachment –, ami 2019 végén az említési gyakoriság alapján meghatározta a globális diskurzust, idén márciusra alaposan visszaszorult az aktívan használt nyelvben. De úgy tűnik, nem csak a globális felmelegedés, illetve a brit meg az amerikai politika nem érdekli az embereket: márciusra a koronavírusról többen beszéltek, mint az időről – márpedig a time a legtöbbször használt angol szó.
Az Oxford szótár nyelvészei azt is tanulmányozták, hogyan változott a 20 leggyakrabban használt szó idén január és március között.
E mellett jól látható tendencia az is, hogy az egészségügyi helyett e szavak egyre nagyobb hányada a járvány társadalmi-politikai vonatkozásaira reflektál: a januárban a top 20-ban lévő influenzaszerű, kitörés, és SARS szavak már februárra vagy nem szerepeltek a legtöbbet emlegetett kifejezések között, vagy hátrébb szorultak a listán; helyüket olyan szavak vették át, mint az önkéntes izoláció, társadalmi távolságtartás, elhalasztani, kézfertőtlenítő-szer.
Hogy a jelentős társadalmi változások markáns nyelvi átalakulást idéznek elő, nyelvészeti közhely. Az már más kérdés, hogy azok a kifejezések, amelyek egy-egy háború, járvány vagy bármilyen egyéb, sokakat foglalkoztató katasztrófa hatására bekerülnek a nyelvbe, hosszú távon is annak részévé válnak-e. Történelmi tapasztalatok alapján mindkettőre akadnak példák.
Mi köze a spamnek a második világháborúhoz?
A Nagy-Britanniában a XVIII. század második felében kibontakozó ipari forradalom addig nem látott léptékű társadalmi átalakulást eredményezett. A gőzgép feltalálásával elindult az ipar gépesítése, a gyarmatosításnak köszönhetően kialakultak a pénzpiacok, és megkezdődött a tőkefelhalmozás, mindezek mellett pedig jelentős tudományos forradalom is zajlott. E folyamatok máig ható nyomot hagytak az angol nyelven: új szavak tömkelege keletkezett. Rengeteg egyéb mellett a következő kifejezések mind ekkor jöttek létre:
- zabpehely
- vermut
- fehérnemű
- tollaslabda
- rögbi
- maraton
- mentőautó
- aszpirin
- leukémia
- klausztrofóbia
Ebből a rövid listából is látszik, hogy új szavak elsősorban az étkezés, öltözködés, szabadidős tevékenységek, valamint az orvostudomány és pszichológia témakörében keletkeztek – ezeken a területeken volt ugyanis a leglátványosabb az ipari forradalom okozta átalakulás.
1918-ban, amikor az első világháború véget ért, 524 új szó lett az angol szókincs része: 333 az Oxford szótárba, 191 pedig annak amerikai párjába, a Merriam-Websterbe került be. E szavak többsége katonai, vagy harcászati kifejezés, mint például a dögcédula, a baráti tűz vagy a rohamosztagos.
Mindemellett számos, a korszak társadalmi változásaira reflektáló szót is találunk a listán. A mikroklíma, szürrealizmus, introvertált, extrovertált és a klimax mind ekkor kerültek az angolba – mint ahogy a blabla is. Utóbbi kialakulása annak a – jelenleg nekünk is ismerős – tapasztalatnak köszönhető, hogy krízishelyzetben egy idő után a valódi tartalommal bíró kommunikáció helyét a semmitmondó csevegések veszik át.
Az elsőhöz hasonlóan a második világháború is számos szóval gazdagította az angol nyelvet. Ekkor keletkezett például a spam kifejezés – méghozzá a spiced ham (azaz fűszeres sonka) szavak első, illetve utolsó két betűjének összeolvadásából. Ez a húsfajta népszerű étel volt a háborús Nagy-Britanniában, mert nagyon hosszú volt a szavatossági ideje – igaz, cserébe tele volt porccal, ami miatt élvezetesnek aligha volt nevezhető. Tulajdonképpen ehetetlen, kényszerűségből fogyasztott hulladék volt – így máris érthető, miért használjuk ma ugyanezt a szót a postafiókunkat elárasztó levélszemétre.
A második világháborúban a britek a már említett fűszeres sonka mellett gyakran kényszerültek darált húsos pirítóst enni – ennek shit on a shingle (szaros tetőcserép) volt a neve. Ami a katonai zsargont illeti, abból alkalmanként még rövidítéseket is átvettek, mint a Jeep autógyártó: a márkanév a GP betűszóból ered. Ez a general purpose, azaz univerzális rövidítése, amivel a katonaságban a széles körűen használható járműveket jellemezték.
Bár ebben a cikkben eddig főleg arra láttunk példákat, hogy a különféle társadalmi változások nyomán kialakuló új szavak tartósan a nyelv részévé válnak, ennek ellenkezője is gyakran előfordul. A T-sejt például a legtöbbünknek valószínűleg nem sokat mond – pedig a nyolcvanas években tomboló AIDS-járvány alatt tömegek voltak tisztában a jelentésével. Ugyanígy nem valószínű, hogy ma egy szűk körön kívül sokan tudják, hol keressék az O-gyűrűt – 1986-ban azonban amerikaiak milliói tanulták meg ezt a kifejezést, így hívták ugyanis a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját okozó tömítőgyűrűt.
Élesztőpárbaj, skype-sörözés, köpőrémek
A koronavírus-járvány miatt az elmúlt hónapokban a hétköznapi nyelv részévé vált szavak egy része nem új: van közülük, ami már a 19. században létezett, igaz, azóta általában jelentésváltozáson vagy -bővülésen ment keresztül.
Az önkéntes karantén például nem új találmány: már 1665-ben éltek vele a brit Eyam lakói, amikor úgy döntöttek, lezárják a településüket, hogy a pestis ne terjedhessen tovább a környező falvakra. Az önkéntes izoláció már az 1800-as években létező kifejezés volt, akkor azonban azokra az országokra alkalmazták, melyek saját maguktól úgy döntöttek, politikailag és gazdaságilag elszigetelik magukat a világ többi részétől. A társadalmi távolságtartás kifejezést 1957-ben használták először, és eredeti értelmében nem volt köze semmiféle fertőző betegséghez: a tudatosan vállalt magányt értették alatta. De maga a koronavírus szó sem az elmúlt hónapokban keletkezett: a Nature tudományos folyóirat már 1968-ban közölt egy cikket, amelyben szerepelt.
Más szavak, amiket mostanában naponta használunk, valóban teljesen újak. Veszelszki Ágnes nyelvész egy online űrlap segítségével két nap alatt több mint 200 olyan szót gyűjtött össze, melyek az elmúlt néhány hónapban jelentek meg a magyar nyelvben. Mint az eredményeket összegző cikkben írja:
Ezek az újonnan bevezetett vagy újszerűen használt nyelvi kifejezések legfőképpen alkalmi, ad-hoc jellegűek, úgynevezett okkazionalizmusok, amelyek jelentős részben csupán tiszavirág-életűek, és amilyen gyorsan keletkeztek, olyan gyorsan feledésbe is merülnek.
Az összegyűjtött szavakat Veszelszki négy téma szerint csoportosítja:
- maga a betegség,
- otthonról dolgozás és távoktatás,
- főzés és kenyérsütés,
- valamint online társasági programok.
Az új kifejezések egy része angolul is létező szavak magyarosítása – a covidinka például, aki a helyzetet bagatellizálva nem tartja be a járványügyi előírásokat, angol eredetiben covidiot. A #stayhome hashtag mintájára létrejöttek azonos értelmű magyar keresőcímkék, mint a #maradjotthon, a #hatehetedmaradjotthon vagy a #vigyázzunkegymásra.
Az új szavak nagyobb része azonban nem angolból átvett, hanem „magyar találmány”. Például vannak, akik megkoronázódnak vagy épp megkoronáznak másokat – azaz elkapják a vírust vagy megfertőznek vele valakit. (Április elején volt hír, hogy a Szombathelyi Járásbíróság pénzbüntetésre ítélt két embert, amiért szándékosan arcon köhögték az egyik gyógyszertár előtt várakozókat, miközben azt kiabálták nekik: „Jól megkoronázom a napotokat!”.) A koronavírus-járvány idén húsvétkor ellehetetlenítette a locsolás hagyományos formáját, megszületett viszont az e-locsolás, és a hozzá tartozó „Szabad e-locsolni?” frázis.
Sokak kedvelt beszédtémája lett, milyen következményei lesznek, hogy a családok a megszokottnál több időt töltenek együtt: vajon koronababából vagy koronaválásból lesz több? De mindenki pontosan tudja, mi az a vécépapírkrízis és élesztőpárbaj, mint ahogy a karanténszínház és a skype-sörözés jelentése sem kérdéses. Más új kifejezések nem ennyire egyértelműek: a nyuggersáv a 9 és dél közti időszak, amikor a 65 év felettiek vásárolhatnak, a karanténfergés az otthon töltött idő monotonitását feloldó cselekvés, a köpőrém pedig az, aki fertőzéssel fenyegetőzve szándékosan leköp másokat (lásd az imént említett szombathelyi esetet).
E neologizmusok szemléletes látletet adnak az idei évünket mostanáig meghatározó legfontosabb eseményről. Hogy ezek az új szavak tartósan a magyar nyelv részévé válnak-e, vagy a T-sejt, és az O-gyűrű sorsára jutnak, idővel kiderül. Cikke végén Veszelszki Ágnes abbéli reményét fejezi ki, hogy a járványhelyzet okozta sokk elmúlásával jó részük kikopik a mindennapi nyelvhasználatból.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
