A halálszorongásunkat piszkálja a koronavírus, ezért fordulunk a humorhoz

Koronavírusos üdítőt szürcsölő Chuck Norris, karanténos hajvágást bemutató előtte/utána képek, 2019-re nosztalgikusan visszatekintő posztok, a gyerekkel otthon maradt anyukák kálváriája. A koronavírus-járvány okozta helyzetet sokan humorral, vicces posztokkal, mémekkel próbálják oldani, mások azonban helytelenítik ezt az áldozatok, a súlyos betegek és a gazdasági károsultak miatt. Pszichológusokat kérdeztünk arról, mi lehet a humor szerepe egy válsághelyzetben.
Korábban a témában:

Azért azok, akik a koronavírussal viccelődnek, gondolkodjanak kicsit el magukon! Emberek halnak bele a járványba, mások elveszítik a munkájukat, mi olyan vicces ezen?

– a koronavírus-járvány hazai beindulásakor több ehhez hasonló kiírással találkoztam a közösségi médiában. Sokan nem értették, hogy miért kell egy ilyen komoly szituációból viccet csinálni, tiszteletlennek, ízléstelennek, egyes esetekben az áldozatokra nézve kegyeletsértőnek találták, hogy egy világjárványból mémek, vicces posztok születnek. Pedig a humor alapvetően egy természetes, sőt egészséges megküzdési mechanizmus, ami évezredek óta segít minket abban, hogy a feszült, félelmetes helyzeteket feldolgozzuk.

Egészséges, ha humorral reagálunk

A koronavírus miatti helyzet mentális egészségünk szempontjából (is) krízis, ezért nem csoda, ha többé-kevésbé tudatosan keressük azokat a módszereket, amelyek segítségével megküzdhetünk vele.

„Először is szinte mind átéljük a fertőzéstől való félelmet, azt, hogy mi magunk vagy szeretteink elkapják” – mondta a 24.hu-nak Bánszegi Rebeka pszichológus, újságíró.

De megváltozott a napi rutinunk, az életvezetésünk is, ami óhatatlanul sérti a kontrollérzésünket. A főként negatív információáradat szorongató lehet, ráadásul az izoláció miatt nehezített a kapcsolattartás, a szociális hálónk kevésbé elérhető.

Azok a szokásos megküzdési mechanizmusok, amikhez krízishelyzetben fordulnánk, ezúttal sokszor nem elérhetők: nem találkozhatunk a barátainkkal, akikre támaszkodhatnánk, csak korlátozott keretek között tudunk sportolni, vagy mehetünk ki a szabadba. Ráadásul ez teljesen új helyzet, egy globális világjárvány, amit a ma élők közül szinte senki nem tapasztalt még meg. Éppen ezért teljesen természetes, ha a humorhoz fordulunk segítségért.

„A humor szorongásokkal szembeni védőfunkcióját a pszichoanalitikus irodalom már nagyon régen felismerte, és mint az egyik legérettebb énvédő mechanizmust azonosította. Ez egyszerűen szólva azt jelenti, hogy a pszichoanalízis sokkal jobb alkalmazkodásnak tartja a kellemetlen érzésekkel és gondolatokkal, szorongásokkal és félelmekkel szemben azt, ha tudunk nevetni rajtuk vagy viccet csinálni belőlük, mint ha, teszem azt, elfojtással vagy tagadással száműznénk őket a tudatunkból” – mondta a 24.hu-nak Varga Zoltán pszichológus.

A sok ezzel kapcsolatos poszt és a neten terjengő mém alapján valószínűsíthető, hogy ezúttal magasabb szorongásszintről beszélünk, mint más történések esetében, ami nem is csoda: mindenkinek alapjaiban változtatta meg az életét ez a járvány.

A világjárvány az egyik legalapvetőbb egzisztenciális szorongásunkat, a halálszorongást is megpiszkálja.

– magyarázta Varga Zoltán.

„Természetesen nem mindenkiét egyformán, sok függ az egyéni különbségektől és a különböző élethelyzetektől, de azt gondolom, hogy egy olyan szituációban, ahol naponta értesülünk arról, hányan haltak meg egy betegségben, amit potenciálisan mi is elkaphatunk, óhatatlanul féltjük az életünket. A humor pedig itt is hű társnak bizonyul, a halál kinevetése jól bevált módszer, ha el akarjuk venni az élét. Amikor egy Chuck Norris-mém jön szembe, amint épp koronavírusos üdítőt iszik, akkor a halál aktuális, új médiaszimbólumát, a koronavírust nevetjük ki.”

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a humor többnyire csak egy bizonyos szorongástartományon belül működik: ott, ahol már érzékelhető a belső feszültség, tehát van minek kisülni a nevetés által, de még nincs akut, valós krízis, amiben az ember személyesen érintett.

„Az említett Chuck Norris-os mémre az az egyén lesz leginkább befogadó, aki bár tart ettől a helyzettől, félti is akár magát, akár a hozzátartozóit, de ténylegesen sem ő, sem a szerettei nem betegek.”

A nevetés még az immunrendszert is erősíti

Komoly tudományos kutatások is készültek arra vonatkozóan, hogyan segít krízishelyzetekben a nevetés, ami oldja a hangulatunkat, enyhíti a stresszt, és erősíti az immunrendszert. Erre a jelenlegi szituációban különösen nagy szükségünk van.

„A humornak mint megküzdési mechanizmusnak egyébként is komoly hagyománya van a pszichológiában” – mondta Bánszegi Rebeka. „Victor Frankl osztrák neurológus pszichiáter és holokauszttúlélő úgy utalt a humorra, mint a lélek egyik fegyverére az önfenntartásért folyó küzdelemben. Szerinte a humor növeli a kontrollérzésünket, és segít megfelelő távolságot tartani egy egyébként elviselhetetlen helyzettől.”

A járvánnyal kapcsolatban a legfőbb stresszfaktorokat a bizonytalanság, a fertőzéstől való félelem, a mindennapi rutinunk elvesztése, az elképesztő mennyiségű ránk zúduló információ miatti szorongás, valamint a szociális körünkkel való kapcsolattartás nehézsége okozza. Az izoláltság negatív érzelmeket generálhat, és felerősítheti a frusztráltság, a félelem, a szorongás, az unalom és a düh érzetét, valamint visszatérhetnek újra és újra negatív gondolatok a házi karantén ideje alatt. Ez mind teljesen természetes, és alapvetően nincs is baj vele.

„A pszichénk nap mint nap csatasorba van állítva a járványhelyzetben, még akkor is, ha az immunrendszerünk nem küzd a koronavírussal” – mondta Varga Zoltán, hozzátéve, hogy

a járvány okozta gazdasági válság miatt érzett bizonytalanság is már most rendkívül megterheli az embereket mentálisan.

Ez teljesen természetes, az ilyen krízishelyzetre normális, ha negatív válaszreakcióink is vannak. A baj csak akkor kezdődik, ha ezek túllépnek egy határt, és megzavarják a mindennapi normális életünket. Bánszegi Rebeka szerint az alábbi esetekben jelenthet gondot a járvány miatti szorongás és félelem:

  • a koronavírus tölti gondolatainkat (ezt fokozhatja a hírek sokasága),
  • megakadályozza a napi feladataink ellátását,
  • vagy erős testi tüneteket produkálunk (légszomj, kapkodó légzés, szapora szívverés, mellkasi fájdalom, remegés, halálfélelem).

Mit tegyünk, ha eluralkodik rajtunk a szorongás?

Bánszegi Rebeka szerint két egyszerű tanács betartásával enyhíthetünk a koronavírus okozta szorongáson: egyrészt komoly, hiteles, megbízható forrásból tájékozódjunk a járványról és a vírusról magáról is, hiszen minél többet tudunk róla, annál kevésbé érezzük, hogy egy ismeretlen ellenségtől félünk. Ezen információk alapján érdemes tudatosítani a védekezési stratégiánkat is, ami szintén megnyugvást hozhat. Ha pedig valaki úgy érzi, komoly bajban van, és nehezen tudja feldolgozni a szituációt, fontos, hogy szakemberhez forduljon: a pszi.hu honlapon több mint 100 segítő szakember a koronavírus idejére önkéntes telefonos vagy online segítségnyújtás vállal. De a legtöbb terápiás központ szintén online formában is üzemel.

Most mindenki ugyanattól szenved

A humor segít abban, hogy mindezeket megelőzzük, így van ez már évszázadok, sőt évezredek óta – csakhogy ez a világjárvány most több szempontból is más, mint a korábbi nagy események. Egyrészt lassan bontakozik ki, az emberek pedig otthon ülnek, sok esetben ráérnek mémeket és vicceket gyártani a koronavírussal kapcsolatban, másrészt ez egy olyan negatív történés, ami a világon szinte mindenkit érint, az internet pedig összeköti a hasonló tapasztalaton áteső embereket.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Corona | Memes | Comedy (@coronavirus.meme) által megosztott bejegyzés, Ápr 4., 2020, időpont: 3:07 (PDT időzóna szerint)

„A globalizáció és az internet vélhetően hatással vannak erre, elég arra gondolnunk, hogy a nyugatról jött mémkoncepció mennyire meghonosodott hazánkban is. Persze az már egy izgalmas szociálpszichológiai vizsgálati kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb, vagyis a megszaporodott mémektől a magyar nép is szívesebben nevet  »balsorsán, ami régen tépi«, vagy a magyar néplélek veleszületetten hajlamos erre, esetleg ezek valamilyen oda-vissza ható kölcsönhatásban állnak egymással” – mondta Varga Zoltán.

A humor műfaja egyébként is közösségi élmény, legalább két embert feltételez, hiszen kell, hogy valaki nevessen is rajta. Ez már az internet feltalálása előtt is így volt, most azonban nincs lehetőségünk moziba, színházba, előadásokra járni, ezért a globális közös élményen kívül ez is lehet az oka annak, hogy ennyi vicces poszt születik a koronavírusról.

Az interneten terjedő mémek tulajdonképpen ötvözik a szükségleteinket, hiszen egyszerre nyújtanak közösségi élményt – általában pont azért viccesek, mert mindenki által ismert helyzetre reflektálnak, vagy azt fordítják ki –, ezáltal is hangsúlyozva, hogy mindannyian ezen megyünk keresztül, nem vagyunk egyedül, és persze humorosak, megnevettetnek minket.

– mondta Bánszegi Rebeka.

Vagyis a humor segítségével úgy érezhetjük, hogy visszanyerünk egy kicsit a kontrollból, és kapcsolódhatunk is egymáshoz a közös tapasztalatok, közös szituáció kapcsán.

Optimizmusra adhat okot, hogy a vicces posztokat látva úgy érezzük: nem vagyunk egyedül, közösségként vészeljük át ezt az időszakot.

Persze az, hogy mit tartunk viccesnek, kultúránként, egyedenként, szituációnként is változhat. Valószínűleg a jelenlegi világjárványra is könnyebben reflektál egy olyan társadalom, amit kevésbé sújtanak a megszorítások és a betegségek. Sok esetben vékony lehet a határ aközött, hogy mi a vicc és mi az, ami bántó vagy sértő valaki számára. De jellemzően azért lehet tudni, hol kell megállni: senki nem gyárt például mémeket lélegeztetőgépek nélkül szenvedő, haldokló emberekről.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Corona | Memes | Comedy (@coronavirus.meme) által megosztott bejegyzés, Ápr 3., 2020, időpont: 6:03 (PDT időzóna szerint)

Fontos megjegyezni azt is, hogy azokkal, akik nehezebben viselik a helyzetet, és komoly lelki gondokkal küzdenek, nem érdemes viccelni, mert ez csak ronthat a helyzetükön.

A komoly krízisbe került, depresszív érzésekkel és mélyen fekvő hangulattal küzdő embertársainkat ne próbáljuk meg jó szándékból sem mindenféle viccekkel jobb kedvre deríteni.

Egy ilyen állapotban lévő ember nem tud befogadó lenni a humorra, sőt talán még rosszabbul is fogja érezni magát attól, hogy képtelen nevetni, miközben a környezete nagyszerűen mulat egy viccen, és csak jót akar neki. Neki a környezete felől érzelmi megtartásra és empátiára van szüksége, és esetleg szakember bevonására is” – mondta Varga Zoltán.

Ugyanez igaz egyéni és társadalmi szinten is – ha már súlyos a helyzet, és komolyan érintettek vagyunk benne, kevesebb kedvünk van poénkodni. Minden más helyzetben viszont a humor egy tökéletes, fejlett megküzdési mechanizmust jelent, ami segít abban, hogy ne terhelje meg túlságosan az ember mentális egészségét a világjárvány.

Ajánlott videó mutasd mind

Kapufát lőtt az MSZP a balatoni népszavazási kezdeményezésével

Idén egyetlen szabadstrand sem szűnt meg, az MSZP mégis most kezdett bele a megvédésükbe, ráadásul a szocialisták a balatoni önkormányzatokat is magukra haragították. A tópart azonban valóban kiszolgáltatott a befektetői elképzeléseknek, és ezt ezen a nyáron az ellenzék is észrevette.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.