Az Európai Unió Copernicus megfigyelőszolgálata szerint továbbra is szokatlanul nagy ózonlyuk található az Északi-sark felett, mintegy 18 kilométeres magasságban az ózonréteg nagy része lebomlott – írja az MTI. A szakértők már korábban felhívták a figyelmet a jelentős elvékonyodásra.
A Déli-sarkvidék felett évtizedek óta megfigyelhető az ózonlyuk néhány hónapig. Az, hogy szokatlan módon idén az északi féltekén is megjelent egy kisebb ózonlyuk, a különleges légköri jelenségeknek, például a sztratoszféra szélsőségesen hideg hőmérsékleteinek tudható be. A kutatók korábban is azonosítottak kisebb elvékonyodásokat az Északi-sark felett, de ilyen jelentőset még nem.
Az ózonlyuk, melyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet”
– mondta Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa. A szakértők úgy vélik, hogy az ózonlyuk hamarosan bezárul.
Az ózonréteg egy természetes gázréteg, amely a Nap UV-sugárzásától védi a Földet. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. Mínusz 78 Celsius-fokon úgynevezett sztratoszférikus felhők alakulnak ki, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont.
Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak elvékonyodást, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, az anyagok élettartama viszont 50-100 év, ezért az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei. A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
Kiemelt kép: Getty Images
