Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett – írja az MTI. Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetője szerint a régió felett két hete olyan szinten elvékonyodott az ózonréteg, hogy azt a Déli-sarkvidéknél már ózonlyukként definiálnák.
Az ózonréteg legnagyobb területén is 90 százalék körüli a veszteség mértéke”
– mondta Rex. Ez Grönland területének háromszorosa, az ózonveszteség egy 20 millió négyzetkilométeres területet érint.
A jelenség hátterében Rex szerint a sztratoszférában, a sarkvidék feletti levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. A szakértő úgy véli, elképzelhető, hogy ezek a hideg légtömegek az Arktisz középső régiójában áprilisban Európa felé indulnak.
Az úgynevezett sztratoszférikus felhők mínusz 78 Celsius-fokon alakulnak ki, ezek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak.
Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, de mivel élettartamuk 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatási. A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
