Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mekkora az egyén felelőssége az új koronavírus okozta járvány fékezésében. Távolságtartás, kézmosás, –fertőtlenítés nemcsak a magunk, hanem a különböző rizikócsoportokba tartozó emberek védelme érdekében.
Az üzenet egyszerű, „Maradj otthon!”, gyakorlati megvalósítása azonban számos nehézségbe ütközik, hiszen nem mindenki dolgozhat otthonról, és ha nem is minden nap, de élelmiszert is rendszeresen be kell szerezni. Ha pedig el kell hagyni a lakást, még mindig dilemma, hogyan védekezzünk, melyek a COVID-19 támadásának felületei, illetve ki az, aki ha lehet, mindenképp maradjon otthon.
Ezekről kérdeztük Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát. A vírusról még mindig nem állnak rendelkezésre kimerítő információk, ezért bármilyen tudományos alapokra támaszkodó kijelentést úgy kell kezdeni, hogy jelen állás vagy egyes kutatások eredményei szerint.
Egy sál is jobb a semminél
A vírus cseppfertőzéssel terjed, a szervezetben elsőként az orr és a száj nyálkahártyáin tud megtapadni, ezért kezdjük a maszkokkal. A megfizethető áron kínált úgynevezett sebészi maszkok és a különböző munkavédelmi maszkok hamar elfogytak, sokan az arcuk elé tekert sállal, kendővel védekeznek. A kórokozó azonban felfoghatatlanul apró, átmérője 90 nanométer (ez 9×10-5 millimétert jelent, vagyis a milliméter százezred részét), ezért mondhatni „bárhol” átsiklik.
Átfér a »hétköznapi« maszkok, textíliák szöveteinek résein, ezek tehát komoly védelmet nem nyújtanak, de még mindig jobbak, mint a semmi. A beszéd, tüsszentés, köhögés során kijutó, vírust szállító nyálrészecskéket viszont jól felfogják
– mondja a 24.hu-nak Falus András.
Képzeljünk el egy kifeszített hálót, majd ezrével dobáljunk rá akkora labdákat, amelyek átférnek a háló lyukain: sok átjut rajta, de jókora mennyiség fog a háló anyagának ütközve visszapattanni. Ezért nem lehet megmondani azt sem, akár csak nagyságrendileg mekkora védelmet nyújtanak ezek a módszerek. Mindentől függetlenül, jobb híján nagyon is ajánlott alkalmazni őket. Közel száz százalékos biztonságot a speciális, légszűrős termékek adnak abban az esetben, ha a szemet is hermetikusan elzárják.
Kirepedezett bőr
A gyakori, alapos, melegvízzel és szappannal végzett kézmosás, illetve az alkoholos kézfertőtlenítők használatának jelentősége szerencsére elsők között ment át a köztudatba. Előbbi elsősorban mechanikailag szabadít meg a vírustól (zsíroldó hatása révén a lipidburkát is tönkreteszi, utóbbi pedig az alkoholnak köszönhetően felnyitja a vírus burkát és inaktiválja a genetikai állományát.
A módszer hátulütőjeként viszont mára nagyjából 10 millió magyar járkál kicserepesedett, véresre repedezett kézfejekkel szerte a hazában, felmerül hát a kérdés: ezek a sebek vajon nyitott kaput jelentenek a kórokozónak?
Jelen tudásunk szerint a COVID-19 csak a légutakban veszélyes. Sebekbe jutva az immunválasz mindenhol jelen lévő sejtjei, a makrofágok képesek elpusztítani, nem juthat a véráramba
– nyugtat meg Falus professzor. Hozzáteszi, ettől függetlenül a kisebesedett bőrfelületet mindenképp érdemes kezelni egyéb felülfertőzések elkerülése érdekében.
Cukor, vérnyomás, allergia
A rizikócsoportokkal kapcsolatban közismert, hogy leginkább az idősebb, 65 év feletti korosztály tagjaira kell vigyáznunk, immunrendszerük ugyanis már nem működik teljes fordulatszámon, és sokuk küzd krónikus betegségekkel. A dohányzás és az asztma jelentette kockázatról itt írtunk bővebben, nemrég a hírekben pedig arról olvashattunk, a cukorbetegség és a magas vérnyomás is rizikófaktornak számít.
A cukorbetegségről, főleg annak 1-es típusáról ismert, hogy káros hatással van az immunrendszer és az idegrendszer működésére. A diéta, a kívülről adagolt inzulin, összességében pedig a hosszan fennálló, leszorított aktivitású betegség nagyban gyengíti a szervezet védekezőképességét, így kiszolgáltatottabbá teszi a cukorbetegeket minden kórokozó, így a koronavírus támadásával szemben is.
A magas vérnyomásnak önmagában nincs közvetlen hatása az immunrendszerre, de az ereket súlyosan károsíthatja. A vérnyomás állandó szinten tartására szedett gyógyszereknek viszont már lehet az immunrendszer működését gátló hatásuk. Emellett minden szívprobléma kihat a tüdő működésére, gyengíti annak működését, súlyosbítja az esetleges tüdőgyulladás lefolyását.
Az allergia és az autoimmun betegségek is egyes gyulladásgátló immunpresszív gyógyszerek szedése miatt jelentenek nagyobb kockázatot. Az allergia tüneteit túlzott immunválasz okozza valamilyen, egyébként teljesen ártalmatlan anyagra, súlyos formájában, kezelés híján akár asztmához is vezethet. Az allergiára hatékony gyógyszerek tehát célzottan tompítják az immunrendszer működését, míg egy egyszerű, gyógyszeres kezelésre nem szoruló „szénanátha” a légutak plusz terhelésével ronthat a helyzeten.
Kockázati tényezőt jelenthet ugyanakkor minden olyan betegség, amely önmagában, vagy az ellene alkalmazott terápia révén az immunválaszt gyengíti.
Kiemelt kép: Getty Images
