Az új típusú koronavírus (COVID-19) 2019 decemberében ütötte fel fejét a kínai Vuhanban. Egyes szakértők már az első megbetegedéseknél felvetették, hogy a 2003-as, szintén Kínából indult SARS egyik rokona állhat a háttérben. A gyanú hamar beigazolódott, újabb koronavírus alakult ki az ázsiai ország területén.
A koronavírusok nevüket az elektronmikroszkópos felvételeken látható alakjuk után kapták. A vírusok felszínén tüskeszerű nyúlványok találhatók. A kórokozók ezen csoportja főként állatokat fertőz, az emberre veszélyes fajok közül többnek enyhe a lefolyása. Az új koronavírus viszont halálos is lehet.
Mit is tudunk eddig a járványról, illetve a kórokozóról?
Fontos kiemelni, hogy új betegségről van szó. Éppen ezért sok a bizonytalanság, az adatok pedig akár percről percre változhatnak. A kutatók úgy gondolják, hogy az eredetileg állatokat, feltételezhetően denevéreket támadó kórokozó egy vuhani állatpiacon, esetleg egy helyi beszállítónál talált köztes gazdára. Ez lehetővé tette, hogy a vírus az embereket is megfertőzze.
Az új koronavírus legfontosabb tünetei a magas láz, a száraz köhögés, a légzési nehézségek, a levertség. A fertőzés eleinte enyhe vagy közepes tüneteket okoz, idővel azonban tüdőgyulladás, veseelégtelenség is jelentkezhet, ami már halálos is lehet. A vírus cseppfertőzéssel, illetve a fertőzött felületek, majd a száj, a szem vagy az orr érintésével terjed. Elképzelhető, hogy a kórokozó
A járvány gyorsan terjedni kezdett, és nem csak Kínában. 2020 januárjának végén, Németországban regisztrálták az első olyan Kínán kívüli esetet, amikor a kórokozó emberről emberre került át. Mára a koronavírus több tucat országba jutott el, köztük Magyarországgal határos területekre is. Magyarországon kívül már regisztráltak magyar beteget, hazai felbukkanásról viszont még nincs adat. Igaz, egyes szakértők szerint a betegség akár már jelen lehet Magyarországon.
Eddig több mint 81 ezer megbetegedésről, 30 ezer gyógyultról és 2700 halálesetről tudni, de a számok szinte percről percre változnak.
Gócpont Európában
Sokáig abban lehetett bízni, hogy Európában nem alakul ki gócpont. Február végén azonban Észak-Olaszországban is gyors ütemben kezdett növekedni az esetek száma, majd hirtelen megnőtt a németországi betegek száma is. Az újabb, így az olaszországi, dél-koreai és iráni gócpontok azt jelentik, hogy már nem csak behurcolt esetekről van szó.
Tudományos értelemben már pandémiával, azaz több országra, kontinensekre vagy akár az egész világra kiterjedő járvánnyal van dolgunk. Igaz, a WHO ezt egyelőre hivatalosan nem jelentette be.
Bár a napokban egy amerikai vállalat közölte, hogy rövidesen megkezdődhet vakcinájuk tesztelése, még hosszú időt vehet igénybe, mire a védőoltást ténylegesen használni kezdik. Egyelőre a legjobb védekezési módszer a gyakori, alapos kézmosás, a kézfertőtlenítő és a szájmaszk használata (amely azonban nem véd a fertőzéstől, csak azt segíti, hogy egy fertőzött ne adja tovább a betegséget) illetve az egy méteres távolság tartása a köhögő, tüsszögő személyektől.
A járvány sújtotta területeken karanténnal igyekeznek csökkenteni a további fertőzések számát. A legismertebb ilyen vesztegzár a vuhani, de már Olaszországban is több területet vontak karantén alá. A karantén ugyan rémisztőnek tűnhet, de teljesen indokolt abban az esetben, amikor már túl sok a fertőzött, egyszerű kórházi elkülönítésre pedig nincs lehetőség.
Egy kínai tanulmány szerint az esetek 80 százaléka enyhe vagy közepes lefolyású, a halálozási arány 2 százalék körüli. Az adatok alapján a vírus főként az idősebbeket fenyegeti, a legtöbb haláleset a 80 éves feletti korosztályhoz köthető. A halálozási arány a 60-69 éves korosztálytól kezdődően fokozatosan növekszik.
A pánik csökkentésének céljából a koronavírust sokan az influenzához hasonlítják. Míg az új járványban eddig nagyjából 2700 ember halt meg, addig egy influenzaszezon világszerte százezreket visz el.
Hasonlóságok valóban vannak, mégis két igen eltérő betegségről beszélünk. Az influenza ugyan minden évben egymilliárd embert fertőz meg, de a halálozási arány ott jóval alacsonyabb. Az influenza ráadásul egy jól ismert betegség, több kórokozója ellen is kifejlesztettek már vakcinát.
Új, gyorsan terjedő betegségről van szó, ami nemcsak az egészségügy számára jelent kihívást, de a gazdaságra is terhet rakhat. Az óvatosság valóban indokolt, a szakértők szerint ugyanakkor pánikra semmi ok, hiszen az csak tovább mélyítheti a problémát. A WHO oldalán folyamatosan frissülő cikkekkel, videókkal mutatják be a helyzet alakulását, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ is rendszeresen ad ki tájékoztatót a koronavírusról.
