Lehet, hogy a marsi és holdi élettereket úgy képzeljük el, mint hipermodern, fémmel és üveggel tarkított városkákat, a valóság viszont, könnyen lehet, sokkal egyszerűbb, furcsább és zöldebb lehet: a NASA jelenleg azzal kísérletezik, hogy lehet-e gombát növeszteni úgy a Holdon vagy a Marson, hogy abból épületek szülessenek, amelyeket aztán űrhajósok lakhatják – olvasható egy sajtóközleményben.
A NASA Ames Kutatóközpontjában azt kutatják, hogyan lehet gombamicéliumból ilyen kietlen, mostoha körülmények között is épületeket növeszteni, hogy aztán hőkezelés után a megszilárdult, teherbíró anyagot belakhassák az űrhajósok.
Jelenleg minden telepes koncepció arra irányul, hogy visszük magunkkal az építőanyagokat vagy az építményeket a távoli desztinációkra, ami, bár nagyon biztonságos megoldás, mindenképpen drága és körülményes. A gombás megoldás jócskán lefaragna a költségekből, hiszen nem kellene a nehéz, drága anyagokat a Holdra vagy a Marsra vinni, kevesebb üzemanyag kellene a rakományhoz, sőt, több hely maradna az űrhajón az igazán hasznos rakománynak.
Az egész technológia a micéliumon alapul, ez a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedéke, a gombák szerveződésének fontos formája. Komoly precizitással lehet micéliumalakzatokat készíteni, így az is teljesen reális, hogy épületeket lehessen vele felépíteni. A gombáknak azonban szükségük lenne még fotoszintetizáló mikroorganizmusokra is, hiszen tápanyagok nélkül képtelenek szaporodni. Itt jönnek képbe a cianobaktériumok – amelyekről nemrég írtunk egy nem túl pozitív hangvételű cikket –, amelyek a szén-dioxidból oxigént és táplálékot gyártanak a gombáknak.
Az épületek azonban még csak a kezdet: a micélium használható még például víztisztításra vagy biobányászati rendszerek létrehozására, amelyek a szennyvízből tudnak értékes anyagokat kinyerni. Egy idegen bolygón vagy a Holdon ugyanis semminek nem szabad elvesznie, és mindent újra kell hasznosítani, amit tudunk – ide beletartozik a szennyvíz is.
