Múlt hétfőn az évszakhoz képest enyhe, bár esős időben Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársának friss elemzése alapján írtunk a küszöbön álló markáns változásról: Havazni fog a fél országban. Az olvasói visszajelzésekből úgy tűnt, a melegre sikerült ősz miatt a társadalom egy részét felkészületlenül érte a hír, a legelmésebb komment talán az volt, hogy a meteorológus az újságíróval együtt utazzon el a Szaharába, ott előbb lát havat. Aztán vasárnap este sok helyen eleredt a hó, mára pedig a fél ország fehérbe öltözött. Mindez nem tart sokáig:
10-15 centi hó
Az addigi kiegyensúlyozott, enyhe időjárást hozó nyugat-keleti irányú zonális áramlást múlt héten az észak-déli meridionális váltotta, a Kárpát-medence fölé a sarkvidék irányából származó légtömegek érkeztek. Hatására a Földközi-tenger közepén nagy kiterjedésű ciklon alakult ki, hidegfrontja jókora mennyiségű csapadékkal hétfőn vonul át felettünk.
Nagyjából a Szombathely-Debrecen vonaltól északra havas eső és hó hullik, ettől délre pedig eső. A front azonban már hétfőn átvonul felettünk, megszűnik a csapadék, feloszlanak a felhők
– mondja a 24.hu-nak Molnár László.
Addigra azonban a Pilisben, a Börzsönyben, a Budai-hegységben és az Északi-középhegységben jó 10-15 centi hó hullik – és meg is marad –, az alacsonyabban fekvő tájakon összesen 1-10 centi várható
Mínusz 10-15 fok
A front mögött szokatlanul hideg levegő érkezik, a csalóka hidegrekorder Zabarban, Szécsényben, de mondjuk úgy inkább, a havas, fagyzugos völgyekben -12 és -15 fok is lehet hajnalonként, ám szerdától a hó borította síkvidéki tájakon is -8, -10 fokra ébredhetünk.
Ezeken a területeken napközben a legmelegebb órákban is legfeljebb -2 vagy -3 fokot mutatnak majd a hőmérők, hét közepén a fővárosban sem lesz fagypont felett a hőmérséklet. Ebből a szempontból is marad a hétfőn hóval és esővel kettészakított ország megosztottsága, délen a leghidegebb hajnalok -2, -3 fokosnak mutatkoznak, míg napközben pluszok várhatók.
Plusz 10-13 fok
Pénteken újabb markáns változás veszi kezdetét, a meridionális áramlás ismét zonálisra fordul, és enyhe nyugati, délnyugati légtömegek érkeznek fölénk.
Általában északon, de legtovább az északkeleti »sarokban« még kitart a hó, míg délen hétvégén már 10-13 fokot mérhetünk. Markánsan kettészakad az ország
– fogalmaz a szakember.
Az enyhülés aztán lassan kiterjed az egész országra, a hét utolsó napjai változóan felhős, ködös időt hoznak, jelentősebb mennyiségű csapadék egyelőre nem látszik. Úgy fest, a decemberi „átlag”, vagyis a -3 fokos minimumok és a plusz 5-6 fokos maximumok idén szélsőségek középértékeként kívánnak érvényesülni: a következő négy nap hőmérséklete jóval átlag alatt lesz, a folytatás pedig jócskán fölötte.
Éghajlatváltozási hullámvasút
A hirtelen és éles kanyarok megviselik az emberi szervezetet, és a klímaváltozás egyre több és meredekebb hullámvasútra ültet minket. Hazánk időjárásának alakulását ugyanis normál esetben az év 60-70 százalékában nyugat-kelet irányú, úgynevezett zonális áramlás határozza meg. Jól kiszámítható, szélsőségektől jórészt mentes időjárást okozva.
A maradék 20-30 százalékban az észak-déli meridionális áramlás az úr. Úgy képzeljük el, mint egy hatalmas hullámot, aminek észak felé terjeszkedő „taraja” déli meleg légrétegeket, délnek süllyedő „hullámvölgye” pedig sarkvidéki hideget szállít. Nagyon gyorsan, akár napok alatt képes változni, erős szélsőségeket produkál.
Elsősorban a szén-dioxid és a metán egyre növekvő koncentrációjával a Föld a Napból érkező sugárzás mind nagyobb részét tartja a légkörben. A felhalmozódó energiát pedig az észak-déli meridionális áramlás tudja leghatékonyabban kiegyenlíteni a sarkok és az egyenlítő között. Minél nagyobb a felmelegedés, annál több energiáról van szó, annál szélsőségesebb időjárási jelenségek alakulnak ki, és a meridionális áramlás is mind gyakoribbá válik.
A következő napok időjárásának részleteiért viszont kattintson a Kiderül.hu előrejelzésére.
Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
