Tudomány

Az orvos szerint káros a ketogén diéta

Vonzónak tűnik a ketogén diéta által ígért kezdeti gyors fogyás? Az alacsony szénhidrátbevitel rövid távon beindíthatja ugyan a súlycsökkenést, hosszú távon azonban nem fenntartható, mert olyan kóros anyagcsere-folyamatot idéz elő, mely sem szellemi, sem testi állapotunkra nincs kedvező hatással. Nem lehet jó életmód az, melynek során a testünk túlélő üzemmódba kapcsol. Helyette válasszunk olyan módszert, amely hosszú távon fenntartható, a kívánt fogyás elérésével együtt életmódváltáshoz vezet és segíti az eredmények megőrzését, miközben élvezzük az életet és az ételeket - ajánlja az orvos.

Azt már sokan tudják, hogy a ketogén diéta olyan táplálkozási szabályrendszer, melyben az extrém alacsony szénhidrátbevitel mellett a főként állati eredetű zsírok és zsíros húsok, halak, valamint az alacsony szénhidráttartalmú zöldségek fogyasztása kapja a fő szerepet. A szinte csak ezekből az anyagokból való tápláléknyerésre testünknek azonban át kell állnia.

De hogyan néz ki az egészséges anyagcserefolyamat?

„A szervezetünk az anyagcsere során folyamatosan kontrollálja a vér glükózszintjét, mind két étkezés között, mind táplálkozás után. A megfelelő működéshez hosszú távon minden tápanyagtípusra szükségünk van. Ha rövid távon alig eszünk szénhidrátot, attól azért még nem dől össze a világ” – avat be az alapokba Dr. Farkas Kitti. – „Amint a szervezet rájön, hogy a gyomor felől nem érkezik szénhidrát-utánpótlás, a máj elkezdi a raktárából a vérbe nyomni a tartalék glükózt, így stabilan tartja a vércukrot. Egyúttal arra is felkészül a test, hogy esetleg tartósan nem lesz szénhidrát, és ezért más üzemanyagot (zsírt) kell a sejteknek rendelkezésre bocsátani. De eközben a vércukorszint kontrollja végig tökéletesen működik! Egy fogyás beindítása tehát történhet egy rövid ideig tartó, alacsony szénhidrátbeviteles szakasszal. A gondok ott kezdődnek, ha életmódszerűen szeretnénk folytatni a ketogén diétát.”

Fotó: iStock

Glükóz helyett zsír?

Ha a szervezet zsírból nyer energiát, a folyamat a máj ezirányú korlátozott kapacitása miatt melléktermékkel jár. A maradékból a ketózis folyamatában ketontestek keletkeznek. A ketontestek a májsejtekből a vérbe kerülnek, ezt nevezzük ketonaemiának. Amikor a vizeletben is megjelennek, az a ketonuria.

Önmagában a ketózis nem veszélyes, hisz ez az a természetes folyamat, amikor a szervezet energiát csinál a zsírból. 

„A veszélyt az jelenti, amikor a vérben a ketontestek koncentrációja nagyon magas, mert ilyenkor a szervezet úgy érzékeli, hogy éhezik és túlélő üzemmódba kapcsol. Ez kóros anyagcserúthoz vezet, a fogyás a kezdeti siker után belassul vagy leáll. Emellett a tápanyag-bevitel sajátosságai miatt számos egészségügyi kockázattal kell számolni” – hívja fel a figyelmet Dr. Farkas Kitti.

A ketogén legfőbb veszélyei:

Nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata: a túlzott zsírbevitelen alapuló diéták, így a ketogén is, a vérzsír értékek eltolódásával növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Emésztőszervi problémák kialakulása: a ketogén diéta a nem megfelelő tápanyagbevitel miatt hiányállapotokat idézhet elő, illetve gyomorpanaszokat, hosszú távon akár gyomorfekélyt is okozhat. Ha kényszeresen kerülünk egy-egy tápanyagcsoportot, akkor az emésztési panaszokhoz vezethet. A ketogén túl zsíros, illetve rostszegény táplálékprofilja miatt nő az emésztőszervi megbetegedések valószínűsége.

A szellemi teljesítmény hanyatlása, koncentrációzavarok: a drasztikusan alacsony szénhidrátbevitel fáradtságot, koncentrációhiányt, alvási zavarokat okozhat. Ennek hátterében az áll, hogy ketózis állapotában, glükóz hiányában a központi idegrendszer is ketontesttel próbál tankolni, és ebben a túlélő üzemmódban a szükséglete legalább egy részét ketontesttel fedezni. De ez nem a természetes energiaellátási módját jelenti.

Fotó: iStock

Beüt a jojó-effektus: a ketogén diéta hosszabb távon való folytatása nehéz, mind fizikailag, mind lelkileg. A fent részletezett, panaszokkal járó hatások mellett sokan végül az étrend egyhangúsága, és a belassuló fogyás miatt is a diéta abbahagyása mellett döntenek. Ilyenkor a sejtek ismét glükózhoz jutnak, de mivel korábban túlélő üzemmódban dolgoztak, azonnal raktározni kezdenek, ez pedig ahhoz vezet, hogy többet és gyorsabban hízik vissza a diétázó, mint amennyit leadott. A károsodott anyagcsere pedig csak sok odafigyeléssel állítható helyre, illetve minél több jojóhatás éri a szervezetet a megalapozatlan diétás módszerek követése miatt, annál nehezebb lesz a visszatalálás az egészséghez.

„Azt gondolom, a csodadiéták tehetnek róla, hogy egyre nő az inzulinrezisztenciával küzdők száma – véli Dr. Farkas Kitti. – A jojó-effektus számos egészségügyi kockázatot hordoz: kiváltója lehet a 2-es típusú cukorbetegségnek, magas koleszterinszintet eredményezhet, nő az epehólyag bántalmak kockázata, és nem utolsó sorban

a lelki károk is súlyosak, amelyet az ismétlődő kudarc, az újra és újra bekövetkező súlyvisszanyerés okoz. A ketogén abbahagyása esetén kifejezetten magas a jojó-effektus kockázata.

A pénztárca garantáltan karcsúbb lesz: az egysíkú étkezésért, mely a ketogénre jellemző, ráadásul nagyon borsos árat kell fizetni. A nem idény jellegű zöldségek, mint az avokádó, a zsírdús tejtermékek, például a vaj, tejszín, zsíros sajtok, illetve a tenger gyümölcsei, valamint a tőkehúsok és különféle zsiradékok és olajos magvak kifejezetten drágává teszik ezt a diétát. Tehát még fizet is azért a diétába belevágó, hogy nagy eséllyel testi-lelki kudarcélmény érje. Dr. Farkas Kitti szerint, mint az élet annyi más területén, itt is igaz a mondás: nem mindig a legdrágább a legjobb, sőt! Ha a megfelelő ismeretekkel rendelkezünk testünk és anyagcsere-folyamatunk működéséről, nem dőlünk majd be csodadiétáknak, és felesleges költekezés és hiábavaló egészségügyi kockázatok helyett a saját életünket tehetjük értékesebbé.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik