Hibás volt az első földgömb

Korábban a témában:

Mint az köztudott, már az ókori görögök is tisztában voltak azzal, hogy a Föld gömb alakú, és ez az ismeret a középkorban sem veszett el teljesen. Az első olyan földgömböt, amely máig is fennmaradt (sőt az első olyat, amelynek létezését biztosan tudjuk), mégis 1492-ben készítették csak el.

Megalkotója nem egy spanyol vagy portugál felfedező, de nem is egy itáliai tudós volt, hanem az 560 évvel ezelőtt született nürnbergi kereskedő, Martin Behaim. A gazdag kereskedőfamíliába született Martin jó oktatásban részesült, és Németalföldön tanulta ki a szakmát, majd 1484-ben Lisszabonba költözött, ahol II. János portugál király udvarába is bejáratos volt.

Elkészült a Földalma

Bár később azt állították róla, maga is végzett tudományos megfigyeléseket, sőt új navigációs módszerekkel ismertette meg a portugál hajósokat, ezt semmilyen egykorú forrás nem igazolja, valószínűleg legfeljebb különböző mérőműszerek importjával járulhatott hozzá a felfedezők és kereskedők sikereihez. Az viszont biztos, hogy legalább egyszer maga is részt vett egy Afrika nyugati partvidékére indított expedíción.

Martin Behaim földgömbje. Fotó: MICHAEL KAPPELER / DDP / DDP IMAGES/AFP

Nürnbergbe 1490-ben, egy hagyatéki ügy miatt tért vissza, és a Portugáliában gyűjtött tudására hivatkozva meg is tudta győzni a város elöljáróit, hogy finanszírozzák egy földgömb elkészítését. A később Erdapfel, azaz Földalma néven emlegetett alkotás közel másfél évig készült, az alapja agyagból volt, amelyet aprólékosan kifeszített, textilből, papírból és ragasztóból álló „bőrrel” vontak be.

Inkább műalkotásként volt nagyszerű

Megfestése, a feliratok elkészítése több művész munkája, a térképészeti tudást pedig Behaim biztosította. Ugyan 1492-ben, a glóbusz befejezésekor még nem értesülhetett a csak a következő évben hazatérő Kolumbusz felfedezéséről, a főként a ptolemaioszi tudásra építő, de például Marco Polo beszámolóit, vagy éppen a portugál hajósok feljegyzéseit is felhasználó, 51 centiméter átmérőjű, gömb alakú térkép számos más olyan hibát, pontatlanságot is tartalmazott, amelyről egy jó térképésznek már akkoriban tudnia illett volna.

Műalkotásként viszont lenyűgöző darab, és az első széles körben ismertté vált, gömb alakú térképként számos felfedező és térképész számára jelenthetett inspirációt.  Az Erdapfelt sokáig nagy becsben, a nürnbergi városháza fogadószobájában tartották kiállítva, majd visszakerült a Behaim család tulajdonába, ahol sokáig elfeledve porosodott. A XX. század elején fedezték fel újra, ekkor került múzeumba is. Martin Behaim Nürnberget elhagyva végül az Azori-szigeteken telepedett le, 1507-ben, Lisszabonban halt meg.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.