Vita van belőle, hogy fehérek kutatják a rabszolgaságot

Többen nehezményezik, hogy többségében fehér tudósok vezetik a kutatócsoportot, ami a Cambridge-i Egyetem a rabszolgatartáshoz való viszonyát vizsgálja.
Korábban a témában:

Nagy-Britannia gyarmattartó múltja napjainkban egyre jobban feltüzeli a kedélyeket, újabban az egyetemek is a viták fókuszába kerültek. Miután a Cambridge-i Egyetem bejelentette, hogy két évig tartó kutatást indít arról, a patinás brit felsőoktatási intézmény miként „járult hozzá a rabszolgasághoz, húzott hasznot belőle vagy tiltakozott ellene”, egyből a polémiák kereszttüzébe került.

Miért fehérek kutatják?

A közösségi médiában élénk reakciókkal találkozhatunk, ismertebb tudósok és véleményformálók is bekapcsolódtak az eszmecserébe. Sokan alattomos támadásnak vélik azt a tényt, hogy a hírek szerint egy fehér férfi, Martin Millett régészprofesszor vezeti a vizsgálatot. Kehinde Andrews szerint azzal, hogy „a csaknem teljes egészében fehérekből álló afrikai tanulmányok központja” diszponál a kutatás felett, a kezdeményezés „legfeljebb reklámfogásként értelmezhető”.

Fotó: ANDREW MICHAEL / ROBERT HARDING HERITAGE / ROBERTHARDING

A legrosszabb forgatókönyv szerint – vélekedik – az egyetem „újabb egyenlőtlenségekhez járul majd hozzá, mert a fehér tudósoknak több publikációs és promóciós lehetőséget ad a kezébe”. Cecily Jones ennél is továbbmegy, és azon elmélkedik, mi az oka annak, hogy a „modern rabszolgasággal, abolicionizmussal foglalkozó kutatásokat kizárólag vagy majdnem kizárólag fehérek végzik? Avagy miért fehérek a vezető tudósok, míg a feketék legfeljebb a munkatársaik?”

Megértse a múltját

A Cambridge-i Egyetem egyik tudósa, Priyamvada Gopal felszólította egyetemét arra, hogy vezető fekete tudósokat is delegáljon a testületbe, s a tessék-lássék engedmények helyett „próbálja helyreállítani az imázsát”. A Manchesteri Egyetem professzora, David Olusoga a The Guardian hasábjain azt fejtegette, „az amnézia gyógyszerével” Cambridge talán elősegíti azt, hogy „Nagy-Britannia megértse múltját”. Felszólított arra is, hogy töprengjünk el a britek gyarmati örökséggel kapcsolatos attitűdjén.

A történész Tom Holland rámutatott, hogy már csak amiatt is nehéz a rabszolgák felszabadításának okára és módjára rákérdeznünk, mert a feledés homályába merültek az abolicionizmus morális gyökerei. Holland szerint „mivel számunkra a napnál is világosabb, hogy a rabszolgaság igazságtalan, hajlamosak vagyunk elfeledni, mennyire új, radikális és esetleges felismerés ez”.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.