Nagy változás előtt áll társadalmunk

Vezetékes telefon helyett mobil, műsorújság helyett internetes közvetítés, pöfékelő autók helyett környezetkímélő, elektromos autók és kémény helyett elektromos fűtés – ahogy a különböző változások végbementek a kommunikációban, a televíziózásban, a közlekedésben és az energetikai szektorban, úgy az innovációk nem kerülhetik el a – fogyasztóként – több mint egymilliárd embert érintő dohányipart sem.

Ma ugyanis világszerte körülbelül ennyi ember cigarettázik. Az OECD legfrissebb felmérése szerint a szervezet 36 országa közül Kanadában dohányoznak a legkevesebben: a felnőttek alig 5 százaléka. Ehhez képest Görögország, Törökország és Magyarország 25 százalék feletti – 28, 27 és 26 százalékos (több mint 2 millió fős) – rátákkal rendelkezik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint középtávon, 2025-ig a dohányosok száma – a népességnövekedésre tekintettel – nagyjából változatlan marad. Ez pedig azt is jelenti, hogy a dohányosok továbbra is nem csupán magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetni fogják. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.

Az elsődleges veszélyforrás: az égés

Kevesen tudják, hogy bár a függőségért alapvetően a nikotin felelős, ami elsődlegesen káros az egészségre a cigarettázásban, az az égés, és az ennek során keletkező dohányfüst. Ebben ugyanis a kimutatott több mint 6000 vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Így – bár a nikotin valóban komoly függőséget okoz – ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is inkább azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek.

Természetesen a legjobb továbbra is rá se gyújtani, ez a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek. Ezáltal egyáltalán nem keletkezik füst, vagyis így tudjuk leginkább megvédeni a környezetünkben lévők egészségét, hiszen így ők sincsenek semmilyen kockázatnak kitéve. Dohányzás esetén a legjobb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással és leszokunk róla. Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunk, de a közvetlen környezetünkben élőket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.

Füst nélkül?

A tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően a kutatók ma már olyan különféle technológiák fejlesztésén dolgoznak, amelyeknél nincs égés, és ezáltal füst sem. Ilyen füstmentes technológia például a hevítéses technológia is, ahol a dohányt nem égetik el, hanem csak hevítik. Ezáltal nem képződik füst, hanem dohány- és nikotinpára. Ezenkívül vannak olyan megoldások is, amelyek nikotint tartalmazó folyadékot hevítenek, vagy nikotinsót használva kémiai reakció játszódik le. Ezeknél a technológiáknál sem keletkezik füst, használatukkor nikotinpára képződik.

A füstmentes technológiákkal kapcsolatban további kutatásokra van szükség, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a megoldások sem veszélytelenek, hiszen nikotint tartalmaznak, a nikotinról pedig köztudott, hogy függőséget okozó anyag, továbbá megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak teljes kiküszöbölését azonban továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.