Ahogy beköszöntenek az első hűvösebb őszi napok, ma már menetrendszerűen érkeznek tucatjával, akár százszámra a lakásokba a telelni vágyó ázsiai márványospoloskák.
Egy hazánkban néhány éve felbukkant inváziós fajról van szó, és az egy dolog, hogy zavaróak az ember otthonában, de félelmetes mezőgazdasági károkat képesek okozni – itt írtunk róluk és az ugyancsak behurcolt vándorpoloskáról részletesen. Az idei invázió kezdete időjárásfüggő, bő egy hónapunk még minden bizonnyal van,
Egyelőre még nem jönnek szembe
Korábban fontos kérdés volt, hogy megismerjük az ázsiai márványospoloska hazai elterjedését, ám ez ma már kevésbé lényeges:
2016 és 2018 között, a lakosság részvételével végzett hazai felderítésünk alapján megállapítható, hogy a faj országszerte jelen van. Így a tudományos munka most már leginkább a védekezésre összpontosul
– mondja a 24.hu-nak Dr. Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének docense.
Léteznek gócpontok – mint például Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged vagy Szolnok térsége – ahol kifejezetten nagy az egyedszám, de gyakorlatilag úton-útfélen találkozhatunk velük, helyenként percek alatt maroknyit lehet belőlük összeszedni egy-egy növényről. Már ha az ember tudja, hogy mit és hol keressen, a „laikus” most még csak ritkán botlik beléjük: majd ősszel, amikor a poloskák maguk jelentkeznek.
Beigazolódnak a félelmek
Lassanként fény derül arra is, miként viselkednek a poloskák a hazai környezetben. Általánosságban elmondható: melegebb, számukra ideálisabb körülmények között gyorsabb fejlődésre képesek.
A szakértő szerint előzetes vizsgálataik alapján nagyon valószínű, hogy beigazolódnak a félelmek, és az ázsiai márványospoloskára kétgenerációs fajként tekinthetünk Magyarországon: adott évben két alkalommal jutnak el a tojástól az imágó (kifejlett rovar) állapotig.
A telet imágó állapotban vészelik át valamilyen fagymentes helyen, majd április környékén, amikor a növények fakadni kezdenek, megjelennek a szabadban. Párosodnak, a nőstények lerakják akár több tucatnyi tojást tartalmazó petecsomóikat, amelyekből úgynevezett fokozatos átalakulással fejlődnek ki az újabb felnőtt egyedek.
Apa, anya, gyerekek és az unokák
A petékből előbújó apró lárvák öt fejlődési stádiumon mennek keresztül: kültakarójuk nem követi testük növekedését, ezért azt rendre levedlik, és nagyobbat növesztenek. A szakember találó megfogalmazása szerint öt alkalommal cserélnek kabátot, mire elérik a felnőttkort.
Az imágókat az különbözteti meg egyértelműen a megelőző állapotoktól, hogy repülni és szaporodni is képesek – a folyamat gyors, nyár derekán már az új nemzedék nőstényei is tojást raknak,
Egy adott területen élő populáció tehát egy éven belül jelentős növekedésre lehet képes, ez pedig többek között azt is jelenti, hogy idén ősszel akár minden eddiginél nagyobb poloskainvázió is jöhet.
A jó hír viszont, hogy csapataink harcban állnak, tudósaink folyamatosan monitorozzák a népességet, és dolgoznak a rovarok kordában tartására szolgáló módszerek kifejlesztésén.
