Mi közük van az „avignoni kisasszonyoknak” a pápák városához? A válasz röviden az, hogy semmi. Pablo Picasso egyik leghíresebb képének öt kokottja feltehetően soha nem járt a dél-franciaországi városban. Az 1907-ben már Párizsban élő művészt a barcelonai Avignon utcai bordélyházban gyűjtött emlékei ihlették a nagy méretű (243,9 × 233,7 centiméteres) festmény megalkotására.
A többnyire gyors kezű művész alaposan felkészült a hagyományos szépségeszménnyel szakító csoportkép megfestésére – fél éven át tanulmányok sokaságát készítette hozzá. A cím szülőatyja Picasso bő humorú író, költő és műkritikus barátja, André Salmon volt. A kritikák többnyire rosszul fogadták a kiállított képet, sőt valósággal botrányt keltett.
Ezek a képek megcsúfolják a természetet, a hagyományt, az illendőséget. Borzalmasak
– írta például az Avignoni kisasszonyokat is magában foglaló Picasso-kollekcióról egy New York-i folyóirat. Hosszú ideig nem is állították ki.
Végül Jacquet Doucet francia műgyűjtő és műkereskedő vásárolta meg a képet, amely – mint fogalmazott – „túllép a festészeten, és felszínre hozza mindazt, ami az utóbbi 50 évben történt”. A kép már akkor sem volt olcsó, Doucet 30 ezer frankot fizetett érte, majd 1939-ben továbbadta a New York-i Modern Művészeti Múzeumnak, a MoMA-nak.
