Tóth Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója 2016-ban jelentette meg A sci-fi politológiája című könyvét, az akkor Magyarországon újítónak számító mű ismert sci-fi világok politikai környezetét elemezte. Az Athenaeum később további három könyvvel bővítette a sorozatot: 2017-ben a Fantasztikus világok, 2018-ban a Nevelj jedit!, majd idén a Párhuzamos univerzumok érkezett – utóbbi három kötet már több szerző írásait tartalmazza.
Az új kötet egyes tanulmányai a korábbi problémákat boncolgatják tovább, illetve még mélyebben igyekeznek bemutatni a már körbejárt történetek humántudományos kérdéseit.
Pirkhoffer Péter, a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának munkatársa például a sci-fi világok földrajzát, fizikáját, kémiáját elemzi, Orosz László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének oktatója, illetve Nagy Ádám, a Selye János Egyetem docense pedig a matematika és fizika felől közelíti meg az értelmes fajok közti kommunikáció kérdését. Sőt, Zsótér Indi Dániel, a 24.hu újságírója és Pongrácz Máté, a Roboraptor szerzője is több szempontból, így biológiai aspektusból is megvizsgálja a Majmok bolygója fajizmusát.
Természetesen megtalálhatóak a kötetben a már hagyományosnak tekinthető nézőpontok is, Tóth Csaba például Westeros környezetén keresztül vizsgálja a jó és rossz kormányzás témakörét. Hiába került már elő a sorozatban korábban is a Tűz és jég dala, illetve a Trónok harca univerzuma, a világ sokféleségéből adódóan még mindig érdemes beszélni róla. Hasonló módon Filippov Gábor is megszokottnak mondható, de továbbra is érdekes témával foglalkozik: A szolgálólány meséje és a diktatúra kérdését vizsgálja.
A sokszínűség átka
A természettudomány bevezetése jót tett a sorozatnak, megmutatta, hogy még rengeteg lehetőség rejlik a fantasztikus világok tudományos boncolgatásában, hiszen ezekben a történetekben nemcsak a politikai környezet, a filozófiai kérdések és a társadalom felépülése fontos, hanem bizony az univerzumok csillagászata vagy éppen fizikája is.
Egyrészt a sok szerzőből és a nagy terjedelemből adódóan (17 szerzőről és közel 650 oldalról beszélünk) elkerülhetetlen, hogy azonos legyen az egyes tanulmányok szerkezete, mondanivalója és színvonala, másrészt a témák változatosságából adódóan kevésbé fedezhető fel koherencia a kötetben.
Ha a sorozat folytatódik, talán előnyösebb lenne, ha a későbbiekben egy-egy kötetben egy-egy világ vagy több nagyon hasonló univerzum természet- és humántudományos szempontból történő átfogóbb bemutatására koncentrálnának, esetleg a különböző könyvekben egy-egy nagyobb tudományterület mentén ismertetnék az adott világot.
Egy sci-fik biológiáját bemutató könyv vagy egy Középföldét természet- és humantudományi alapon egyaránt elemző kötet például egységesebb olvasmány lehetne.
Még mindig jó az irány
A fentiek ellenére az efféle történetek tudományos bemutatása még mindig izgalmas. Az ilyen elemzések könnyedén felkelthetik a rajongók érdeklődését, másrészt olyanokat is megfoghatnak, akik alapvetően nem mozognak otthonosan a fantasztikumban.
Hiába tombol az áltudományosság, az ember természetéből adódóan szereti megérteni a világ működését, ezek a történetek pedig alkalmasak arra, hogy segítségükkel közérthető módon tálalják a gyakran kifejezetten súlyos politikatudományi, filozófiai vagy éppen csillagászati kérdéseket:
A szerzők munkáját dicséri, hogy mindent megtesznek, hogy néhol száraz tényanyagot izgalmasan és közérthetően tálalják. Az iskolában sokakat traumatizáló matematikai problémák például Orosz László és Nagy Ádám tolmácsolásában kifejezetten olvasmányosak, Bokor Nándor, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének egyetemi docense pedig nem spórol az ábrákkal és érthető példákkal, amikor a téridő működését mutatja be. A szövegek többsége önmagában is szórakoztató, a körítés miatt pedig valószínűleg többek figyelmét képesek felkelteni, mint egy egyszerű ismeretterjesztő írás.
A kötet elsősorban azoknak lehet szórakoztató, akik szeretik mélységeiben is megérteni a sci-fik, fantasyk és szuperhősök világát. Az efféle témák napjainkban a film-, a könyv- és a játékpiacot egyaránt elárasztják, népszerűségük vagy éppen magával ragadó univerzumuk miatt pedig sokan nem is veszik észre a történetekben rejlő komolyabb tartalmat.
Az Athenaeum sorozatának fő célja az lehet, hogy elgondolkodtassa az olvasót, és ráébressze, hogy a mesék nem csak a gyermekeknek szólnak. A legújabb rész, a Párhuzamos univerzumok pedig hibái ellenére tökéletesen illeszkedik ebbe a sorba.
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok – Képzelet és tudomány (2019)
Szerzők: Bokor Nándor, Filippov Gábor, Flach Richárd, Gáspár Attila, Hraskó Gábor, Lápossy Attila, Miyazaki Jun, Nagy Ádám, Orosz László, Pirkhoffer Ervin, Pongrácz Máté, Radó Péter, Torbó Annamária, Tóth Csaba, Vancsó Éva, Vinkó József, Zsótér Dániel
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
