Tudomány bbc history

Sok évtizedes álom volt a Magyar Nemzeti Bank

Korábban a témában:

A magyar bankrendszer jó ideig elválaszthatatlan volt az osztráktól, így több mint egy évszázad – és néhány fegyveres, illetve tárgyalóasztaloknál vívott csata – kellett ahhoz, hogy végre létrejöjjön a Magyar Királyság saját nemzeti bankja.

Az Osztrák Nemzeti Bank ugyanis már 1816-ban felállt, s többek között az egész császárság bankjegyeinek kibocsátása hozzá tartozott. Az első magyar bank 1841-ben alakult meg: ez volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely a forradalom és szabadságharc idején az 1 és 2 forintos Kossuth-bankókat is kiadta. Ám a szabadságharc elbukott, és vele a független nemzeti jegybank gondolata is a süllyesztőbe került.

Viták a szétválásról

Meglepő módon azonban a kiegyezés sem rendelkezett közvetlenül a jegybank problémájának megoldásáról. Az osztrák és magyar pénzügyminiszterek 1878-ra jutottak dűlőre: lényegében az osztrák anyabankot alakították át szigorúan paritásos alapon működő Osztrák-Magyar Bankká, két külön igazgatósággal és székhellyel.

A századelőn késhegyre menő viták zajlottak arról, megtartsák-e a dualista intézményt, vagy nyugat-európai mintára önálló jegybankot hozzanak létre. Olyan szakember is akadt, aki szerint „lehetetlen, hogy két embernek közös erszénye legyen, ilyenképpen az is, hogy két országnak közös bankja”. Ennek ellenére az Osztrák-Magyar Bank 1907-ig tartó szabadalmát meghosszabbították, az első világháború idején pedig lényegében az állami költségvetésbe pumpálták tartalékait, lemondva a valuta értékállóságának megőrzéséről – az egyik legfontosabb jegybanki feladatról.

Külső és belső nyomás

Ám a háborút követő politikai fordulatok és gazdasági krízis, és persze a győztesek békeszerződésbe foglalt követelései radikálisabb beavatkozásért kiáltottak. A stabilizációs csomag részeként 1921-ben felállították a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet, ám a messze nem független intézményt eleve ideiglenesnek tervezték.

A Magyar Nemzeti Bank épülete 1930-ban. Fotó: Fortepan

Így egyszerre szorította belső igény – a független jegybank megteremtésének több évtizedes álma – és a tervezett népszövetségi kölcsön miatti külső nyomás a magyar kormányt arra, hogy a Bethlen István által előterjesztett törvényjavaslat elfogadásával 1924. május 24-én a Szabadság téri bankpalotában tartott alakuló közgyűléssel végre megkezdhesse működését a Magyar Nemzeti Bank.

Rendkívül progresszív

A Popovics Sándor elnökletével, az állam 39,5 százalékos tulajdonrészével létrehozott részvénytársaság nyugat-európai szemmel is igen progresszív szervezet volt, függetlenségébe a kijelölt kormánybiztos legfeljebb bírósági döntés birtokában szólhatott bele.

A pénzügyi tevékenységét az alakulás után egy hónappal elindító jegybank első nagyobb intézkedése a korona leváltása lett az új nemzeti fizetőeszközre, a pengőre – amelynek későbbi drasztikus elértéktelenedését a következő világháború idézte elő.

Az 1947-ben államosított Nemzeti Bank az 1991-es jegybanktörvénnyel vált ismét független nemzeti intézménnyé, mai tevékenységét – így az azt döntően befolyásoló Monetáris Tanács felállítását – a többször módosított, 2001-es új jegybanktörvény szabályozza.

Kiemelt kép: a Szabadság téri Osztrák-Magyar Bank (ma Magyar Nemzeti Bank) 1905-ban. Forrás:  Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.120

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.