Belföld

„Az átlagos börtönlakónál jogérzékenyebb vagyok” – háborút vív a rendszer ellen egy rab

Mohos Márton / 24.hu
Süveges Péter
Mohos Márton / 24.hu
Süveges Péter
Februárban rosszul lett egy fogvatartott az egyik fővárosi büntetés-végrehajtási intézetben. Olyan súlyos volt az állapota, hogy a börtönorvos szerint mentőt kellett volna hívni hozzá, de a börtön parancsnoksága ezt nem engedte. Amikor egy későbbi rosszulléte miatt mégis kórházba vitték, kiderült: agyi infarktusa volt. Lapunk bejutott a rácsok mögé, ahol Süveges Péter számos más, általa vélelmezett jogsértésről is beszélt.

Az egy pénzszállító autó 2005-ös kirablásáért húsz évre ítélt, büntetését a Budapesti Fegyház és Börtönben töltő Süveges Péter az ügyvédjén keresztül keresett meg, ezek után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) engedélyével készíthettem vele interjút. A beszélgetésből szövevényes ügy körvonalazódott. Süveges állítása szerint, amikor a börtönben rosszul lett, hiába kérte az orvos, hogy hívjanak hozzá mentőt és vigyék kórházba, a börtönparancsnokság nem engedte. Amikor később, egy újabb rosszulléte miatt mégis kórházba vitték, kiderült, hogy agyi infarktusa volt.

A férfi azt állítja: már korábbi orvosi kezelése, illetve a gyógyszerbeállítása is hibás volt, ezért romlott az állapota. Továbbá azért, mert a börtönparancsnok 20–25 kilós ládákat cipeltetett vele, holott az orvos minden komoly fizikai megerőltetést, még a testedzést is megtiltotta számára. Süveges azt állítja: egészségügyi problémáiban az is közrejátszott, hogy nem hagyják aludni, éjszakánként rendszeresen felébresztik. Az elítélt úgy véli, mindez és más retorziók (például nem engedik neki, hogy a vallását gyakorolva misére járhasson) annak a következményei,

hogy pereket indított a büntetés-végrehajtás, illetve a magyar állam ellen, valamint panasszal és feljelentéssel élt jó néhány esetben.

A szerteágazó ügyekben megkerestük a BVOP-t, illetve a börtönök törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget, továbbá kriminológus és börtönjogi szakértő megszólaltatásával próbáltuk átlátni az eseteket.

Farkas Norbert / 24.hu Süveges Péter a bíróságon, 2019. május 29-én.

Süveges Pétert a tescós rablásként emlegetett, 2005. májusi bűncselekmény után ismerhette meg a közvélemény. Ez volt az az eset, amikor lábon lőtték az őrt és menekülés közben kézigránátot dobtak a rendőrök felé. Az áruházlánc pénzszállító autójának Budaörsön történt megtámadása ügyében csak 2021 márciusában született jogerős ítélet. Azért húzódott el az eljárás, mert a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és a büntetőeljárás megismétlésére kötelezte a törvényszéket, megalapozatlanságokra és a hatósági dolgozók által elkövetett törvénysértésekre hivatkozva. Süveges szerint hazudott és iratokat tüntetett el az ügyben eljáró ügyészség, ezért még az utolsó szó jogán is azt kérte, hogy zárják ki az eljárásból.

Süvegest egy illegális pénzváltással foglalkozó, az alvilágban is ismert, kalocsai házaspár 2004. november végén történt kivégzésével is megvádolták, ám a bíróság kimondta: nincs olyan hiteles bizonyíték, ami alapján megállapítható lenne, hogy ki vagy kik követték el a gyilkosságokat, ezért felmentette Süvegeséket a vád alól. A vád tanúját, K. Gábort szavahihetetlennek minősítette a bíróság, ahogy a szintén tanúként meghallgatott Tasnádi Péter vallomását sem vette komolyan. Utóbbit azért hallgatták ki, mert azt állította, hogy Süveges beszélt neki a kettős gyilkosság részleteiről. Annyi tudható biztosan, hogy lőtt sérülés okozta a valutaváltóként dolgozó T. Mihály halálát, a felesége holtteste viszont azóta sem került elő. Neki csak a koponyáját találták meg, ám ebből is megállapítható volt, hogy erőszakos sérülés okozta a halálát.

Süveges azonban ezúttal nem vádlott, hanem sértett: ő jelentette fel, illetve perelte be a börtönparancsnokságot, illetve a magyar államot.

*

Mivel indokolták, hogy, bár az orvos ezt javasolta, mégsem szállították el 2024. február 8-án, mentővel kórházba? – kérdeztük Süveges Pétert.

„Semmivel nem indokolták, nem is válaszolnak ezekre a kérdésekre. A közvetlen életveszélyt okozó vérnyomásértékeim azért alakultak ki, mivel a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnoka, Bozsó Zoltán, illetve az akkori általános helyettese, Rózsahegyi Tamás utasítására olyan intézkedést akartak végrehajtatni velem, mely jogilag megalapozatlan volt. Azt találták ki, hogy a második emeletről a több mint egymázsányi súlyú irataimat, valamint a személyes holmimat kézben hurcoljam le a földszintre, és ott majd laponként átnézik. 17 éve vagyok fogvatartott, de ezt az idén február 1-jén történt esetet kivéve soha nem volt ilyen. Az iratokat korábban mindig a zárkában ellenőrizték, ahogy tették, például, 2023. július 15-én is. Az egy másik kérdés, hogy az ügyvédeimmel folytatott levelezésem és a többi hivatalos iratom tartalmi ellenőrzésével a börtönparancsnok és az akkori általános helyettese megvalósították a magántitok és a levéltitok megsértését, ezt egyébként a Fővárosi Főügyészség vizsgálata is megállapította. Ez az ügy már strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van. Azt viszont, hogy velem cipeltessék le az iratokat, még ez az egyébként jogsértő eljárás sem tette volna szükségessé. Ha szerintük indokolt az iratok átvizsgálása, akkor azt zárkában is megtehetik, akkor is, ha épp rosszul vagyok” – mondta el Süveges.

„Tudatos, szisztematikus provokáció”

Az iratellenőrzés szerinte csak ürügy volt.

Amint a fenti eljárástól, a cipeléstől rosszul lettem, egyből nem volt fontos átvizsgálni az iratokat. Ez február 7-én történt, másnap, február 8-án pedig ezt az iratcipeltetést megismételték, amitől újra rosszul lettem. Akkor tagadták meg, hogy mentőt hívjanak hozzám. Először reggel 8 óra körül mértek 180-as vérnyomást, ami utána 216-ra ment fel. Az orvos korrekt módon, a protokollnak megfelelően leírta, hogy mentővel történő szállítást javasol. Ezután pedig ezt a döntést úgymond büntetés-végrehajtási okból felülvizsgálták, holott erre egy életmentő beavatkozásnál nincs joguk. Ilyen alapon, ha valaki itt, a Budapesti Fegyház és Börtönben infarktust kap, akkor a parancsnok dönthet úgy, hogy az illető nem kaphatja meg a megfelelő kezelést?

– teszi fel a kérdést az elítélt, azt is hozzátéve: „a Fővárosi Főügyészség ugyanúgy, mint az irataim ellenőrzésénél, itt is megállapította a jogsértést, ugyanakkor segítségnyújtás elmulasztása, valamint veszélyeztetés miatt nem emelt vádat, egyáltalán semmiféle jogkövetkezménye nem lett a dolognak. Bár sértettje vagyok a bűncselekményeknek, az ügyészség azt sem volt hajlandó biztosítani, hogy az ügyben pótmagánvádlóként léphessek fel”.

Mohos Márton / 24.hu

Süveges szerint ennek az lehetett az oka, hogy ha beviszik őt a kórházba, akkor meg kellett volna magyaráznia, mitől lett 216/105 a vérnyomása. „Nyilvánvalóan attól, hogy provokáltak azzal, hogy feleslegesen cipeltették velem a holmimat. Semmiképpen nem akarták, hogy ennek nyoma maradjon” – mondja.

Február 1-jén már levittem az irataimat, akkor egy láda kivételével mindent átvizsgáltak. Senki nem akadályozta meg, hogy azt is megnézzék. Azért csinálták, hogy utána erre lehessen hivatkozni: egy láda kimaradt. Ez tudatos, szisztematikus provokáció

– értékeli a történteket. Hozzáteszi: annak ellenére történt mindez, hogy „a bv-intézet saját határozata alapján nem járhatok konditerembe, sőt már szobabiciklire sem ülhetek, és a zárkában is tilos bármilyen testmozgást végeznem, mert a börtön orvosa megtiltotta. De, hogy 20–25 kilós ládákat két emeleten át cipeljek fel-le, az nem volt probléma. Ennek következtében agyi infarktust kaptam, február 19-én pedig újra rosszul lettem. Ezen a napon akarták velem újra megcsináltatni, hogy cipeljek le mindent a földszintre. Tudta a parancsnok és a helyettese is, hogy rosszul leszek tőle, hogy ez akár életveszélyes vérnyomásproblémát okozhat, hiszen napok óta ezzel stresszeltek, és már a stressz önmagában 200-as vérnyomást idézett elő. Február 19-én is összepakoltattak velem mindent, és utasítást kaptam, hogy újra mindent a kezemben hordjak le a második emeletről, hogy majd a földszinten ellenőrizzék, de rosszul lettem, és az odahívott ápoló érzékelte, hogy elfolyós a beszédem, ő mondta, hogy mentőt kell hívni. De nem hívtak mentőt, hanem megvárták, hogy az országos parancsnokságról a műveleti csoport ideérkezzen, és úgy vitettek ki. Tehát amikor az ápoló már konkrétan agyvérzés gyanúja miatt kérte az azonnali kórházba szállítást, akkor is mindent megtettek a szükséges szakorvosi ellátás hátráltatása érdekében. Ezt követően állapították meg a CT-, illetve MRI-vizsgálat alapján, hogy 19-én nem, de korábban már agyi infarktust kaptam” – állítja Süveges Péter.

„Bv-okból” nem jöhetett a mentő

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette miatt Süveges feljelentésére eljárást indított annak kiderítésére, hogy az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján az elítélt vérnyomáscsökkentő gyógyszereit 2021 szeptembere és 2022 februárja között a megfelelő gyógyszerbeállítás alapján adagolták-e.

Ezt követően elindult a büntetőeljárás. Megpróbálták eltussolni, de mindkét ezzel kapcsolatos fellebbezésemnek helyt adtak. Három éve folyik büntetőeljárás azzal az orvossal, a Budapesti Fegyház és Börtön egészségügyi osztályát vezető Dr. Pintér Jánossal szemben, aki engem a mai napig kezel és aki személyesen közölte azzal az orvossal, aki 2024. február 8-án mentőt akart hívni hozzám, hogy ezt »bv-okból« nem teheti meg. Mindazonáltal nyilvánvaló az értékekből, hogy ez egy rossz gyógyszerbeállítás. Az ügyészség ennek dacára nem hajlandó lezárni a büntetőeljárást, nem hajlandó vádat emelni a Budapesti Fegyház és Börtön egészségügyi osztályának a vezetőjével szemben, és bűnpártoló módon azt is lehetetlenné teszi, hogy pótmagánvádlóként az ügyvédemmel eljárjunk Pintér Jánossal szemben

– hangoztatja Süveges.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
Változunk. Csatlakozz hozzánk! Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik