Segíthetnek az álhírek terjedésének feltérképezésében az április elsejei tréfák: a Lancaster Egyetem kutatói rájöttek, hogy a bolondok napján gyártott cikkek szóhasználatukban nagyon hasonlítanak a szándékos hamis hírekre, ezért a felépítésüket nagyon jól lehet tanulmányozni rajtuk keresztül. A bolondok napjára gyártott tévcikkek ugyanazokat a szófordulatokat és struktúrát használják, mint a szándékosan ártó céllal készített álhírek, ebből pedig rengeteg minden kiderülhet.
Bolondok napján minden évben felbukkannak a neten olyan álhírek, amelyeknek – az év többi napján megjelenőkkel ellentétben – nem a rémhírkeltés, a károkozás a céljuk, hanem az, hogy megnevettessék, megvicceljék az olvasókat. A cél más, az eszközök viszont ugyanazok, legalább is ez derült ki a Lancaster Egyetem kutatásából, amely 500 bolondok napi cikket vizsgált meg 350 forrástól az elmúlt 14 évből.
„Az április elsejei hoaxok nagyon jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy megfigyeljük azokat a nyelvi technikákat, amikor a szerző ténynek álcázott fikciókról ír” – írta Edward Dearden, a kutatás vezetője. „Ha összehasonlítjuk az ilyen bolondok napján megjelenő cikkek nyelvezetét az álhírekével,
rájöhetünk, hogy milyen technikákat használnak a fals információk szerzői.
A kutatók a szövegek olyan sajátosságaira figyeltek, mint a részletgazdagság, a ködösítés, az írás stílusa vagy a nyelvezet összetettsége. Ezután összevetették a bolondok napján publikált poéncikkeket az egy korábbi kutatás során azonosított igazi álhírekkel, és rájöttek, hogy bár nem minden stilisztikai sajátosság stimmel, vannak olyan közös pontok, amelyek segíthetnek hatékonyabban felismerni az álhíreket.
Megállapítható, hogy az álhírek és a bolondok napján publikált hírek is megegyeztek abban, hogy egyszerű nyelvezetet használtak, könnyen olvashatók voltak, de mellette hosszabbak voltak a mondataik, mint a hagyományos, hiteles híreknek.
rdekes, hogy az álhírek és az áprilisi tréfák is gyakran használnak többes szám első személyt, rövidebbek, gyakrabban emlegetnek fel múltbéli történéseket, és kevesebb tulajdonnevet használnak, mint a valódi hírek.
A kutatók egy gépi tanulást használó algoritmust is programoztak, amely az április elsejei tréfákat 75 százalékos, az álhíreket pedig 72 százalékos pontossággal ismerte fel. Ha az algoritmus a bolondok napján megjelent álhírekkel dolgozott, ezek segítségével 65 százalékos pontossággal ismerte fel a valódi álhíreket.
