A legtöbb aranysakál Somogy és Baranya megyében bukkant fel, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek – írja az MTI. A ragadozók lakott területeken is feltűnnek, és a vadászok szerint a vadállományra is veszélyesek lehetnek – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője szerint az aranysakál annak idején őshonos faj volt Magyarországon, egy időre azonban teljesen eltűnt hazánkból. Ennek hátterében részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok álltak.
Az állatok elszaporodásának oka a déli, szomszédos országokban megnövekedő állomány lehet. Az aranysakál elsőként az országhatárnál, Somogyban, Tolnában és Baranyában tűnt fel, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is előfordul.
Hanga Zoltán szerint a kutyafélék családjába tartozó faj igen eszes, a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, 10 kilogramm körüli ragadozó. Tápláléka főként kisebb rágcsálókból áll, nem jellemző, hogy nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban dögöket is fogyaszt, élelem után kutatva pedig gyakran lakott területeknél is portyázik. Az aranysakált a hasonlóságok miatt sokan összetévesztik a rókákkal.
A szakemberek szerint a hasonló ragadózók jelenléte akár előnyös is lehet vadgazdálkodási szempontokból. Hanga Zoltán a vadászoknak azon állítására reagálva, mely szerint az aranysakál miatt megritkult az őzállomány, azt mondta, hogy nem látja igazoltnak, hogy valóban a faj áll a jelenség mögött.
A szóvivő kiemelte, nem kell attól tartani, hogy az aranysakál emberre támad. Csak akkor lehet probléma a ragadozóval, ha valamiért veszélyben érzi magát.
Kiemelt fotó: iStock
