Ahogy az teljes bizonyossággal várható volt, az idén sem úsztuk meg az influenzajárványt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentése szerint január második hetében 19 300-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, a járványküszöb 15 ezer fő. A vírusok egész évben jelen vannak környezetünkben, a szezon mégis a téli hónapokra esik, a hideg, nedves levegőn ugyanis a kórokozók jól érzik magukat, hatékonyan terjednek, miközben az alacsony hőmérséklet rontja a nyálkahártyák teljesítményét.
A tömegközlekedési eszközökön, óvodában, iskolában, munkahelyen egy légtérben tartózkodó sok ember nagyban segíti az inváziót. Az influenza vírus cseppfertőzéssel terjed, a fertőző részecskék a beteg köhögésével, tüsszentésével jutnak a levegőbe. De még csak az sem kell, hogy valaki teleszórja a légteret: a vírus túléli a kiszáradást, tárgyakra jutva szobahőmérsékleten napokig fertőzőképes marad. Megfogunk egy kilincset, a kapaszkodót, majd órákkal később a szánkhoz nyúlunk…
Ezért szokás figyelmeztetni a gyakori, alapos kézmosásra vagy -fertőtlenítésre, mint a megelőzés egyik fontos eszközekére.
Halálos szövődmények
Ha valaki „benyelte” a vírusokat, azok először a légutak nyálkahártyáján telepszenek meg, szaporodásnak indulnak, majd betörve a vérpályába a szervezet valamennyi sejtjéhez eljutnak. A lappangási idő 1-2 nap, majd az A és B vírusok okozta influenza hirtelen, 38 Celsius-fok fölé emelkedő lázzal kezdődik. A légúti tünetek eleinte enyhék, majd felerősödnek, az emberen elesettség lesz úrrá, háttájéki és végtagfájdalmak, fejfájás társul melléjük.
A gyógyulást tekintve nagyon fontos a pihenés, sőt ágynyugalom. Egy tavaly év végén végzett kutatás szerint az irodisták harmada betegen is bemegy dolgozni, amivel nemcsak megfertőzi a környezetében lévőket, de önmagát is veszélybe sodorhatja. Az influenza szövődményei ugyanis leggyakrabban akkor jelentkeznek, ha az ember nem pihen, erősnek, a munka hősének képzelve magát betegen is aktív, végzi a napi rutint. Súlyos betegségek, állapotok alakulhatnak ki, a teljesség igénye nélkül:
- bakteriális tüdőgyulladás,
- krónikus hörghurut fellángolása,
- agyi keringészavar,
- szívinfarktus,
- agyhártya- és agyvelőgyulladás,
- veseelégtelenség,
- anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség).
Mi az összefüggés az influenza, a fizikai aktivitás és fenti kórképek között? Az, hogy betegség miatt amúgy is legyengült immunrendszernek még a napi rutin tennivalók is fokozott fizikai stresszt jelentenek, a két tényező együttes hatására pedig a szervezet védekezőképessége végletesen lecsökkenhet.
Oltás és immunerősítés
Unásig ismételt „jótanács”, de igaz: influenza ellen (is) a megelőzés a legjobb orvosság, a legbiztosabb mód, ha az ember már decemberben, az influenzaszezon előtt beadatja a védőoltást. De mi van, ha valaki csak most kap észbe? És mi a helyzet a sokat emlegetett immunerősítéssel? Erről kérdeztük Dr. Békássy Szabolcs háziorvost, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító tagját.
A védőoltás beadásával még mindig nem késtünk el. Beindult ugyan az influenzaszezon, ám annak idén is elhúzódó lefolyásával kell számolni, így még a tavaszi hónapokban is előfordulhatnak majd új megbetegedések, a védőoltás beadását követően pedig egy-két héten belül már ki is alakul a védettség
– mondja a 24.hu-nak az orvos.
Aki nem élt az influenza elleni védőoltás nyújtotta előnyökkel, az természetesen csak az aspecifikus védekezési mechanizmusokra számíthat:
A legújabb kutatási eredmények alapján a D-vitamin kiemelt szerepet játszik az immunmechanizmusok megfelelő működésében, ám télvíz idején, amikor a napsütéses órák száma elenyésző, a D-vitamin nem tud aktív D-vitaminná átalakulni a szervezetünkben. Így ilyenkor javasolt a többletbevitel szájon keresztül szedhető készítmények formájában.
Az immunrendszer erősítésének szolgálatában állnak még az úgynevezett antioxidáns anyagok, amelyek közül kiemelt jelentőséggel bír a C vitamin.