Az idei év két komoly űrkutatási mérföldköve már meg is történt január első napjaiban: a NASA New Horizons űrszondája odaért a valaha meglátogatott legtávolabbi objektumhoz, az Ultima Thuléhez, és leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang’o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében. Az Ultima Thuléról már most érkeznek adatok, de még két évig fog tartani, hogy mindent kielemezzenek a kutatók, a Csang’o-4 segítségével pedig a kínaiak alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
VÉGRE EMBERT VIHET AZ ŰRBE A SPACEX
Január első néhány hetében várható a SpaceX első nagy dobása is idén: végre útnak indulhat a Crew Dragon kapszula, ami az amerikai Space Shuttle flottát hivatott pótolni, és kiváltaná a drága orosz Szojuzt – utóbbi az egyetlen lehetőség jelenleg ugyanis, hogy embereket juttassunk a világűrbe.
A Crew Dragon egy újrahasznosítható űrkapszula, ami sokkal olcsóbban és hatékonyabban fog működni a NASA szolgálatában, mint a korábbi megoldások. Az első fellövés természetesen még asztronauták nélkül zajlik majd, az űrjárművet szállító Falcon-9-es rakéta épp a napokban gördült ki a kilövőállásra. A kapszula feladata az első teszten annyi lesz, hogy dokkoljon a Nemzetközi Űrállomásra, majd épségben visszatérjen a Földre.
Ha minden jól megy, a SpaceX az év további részében két emberes tesztet is végre fog hajtani. Az egyiket júniusban, és ha tényleg minden az előzetes számítások szerint történik, akkor Dough Hurley és Bob Behnken űrhajósok fognak elindulni a kapszulában, a magánűrvállalat első emberes missziójában.
IZRAEL ÉS INDIA A HOLDAT CÉLOZZA
Januárban készül indulni a SpaceIL izraeli űrvállalat is, amely a Holdra készül, a magáncégek közül elsőként. A SpaceIL még a Google X Prize versenyében indult el, ami végül eredménytelenül zárult, mert a határidőn belül senki nem tudta teljesíteni a holdraszállást. A SpaceIL azonban még így is el akar jutni a kísérőnkre, méghozzá egy Falcon-9-es rakéta segítségével, amin egy indonéziai kommunikációs műholddal osztozik.
Január 30-ára tervezik egy másik ázsiai Hold-misszió, az indiai Chandrayaan-2 fellövését is, ami a szebb napokat látott, 2008-ban indult Chandrayaan-1-et hivatott kiváltani, ez ugyanis képtelen volt leszállni a Hold felszínére. Az elveszett landert csak 2017-ben találta meg a NASA, miután az indiaiak 2009-ben elvesztették vele a kapcsolatot. A Chandrayaan-2 lesz az ország űrügynökségének, az ISRO-nak a második missziója a Föld kísérőjére.
A BRITEK ÉS A BOEING IS BESZÁLLNAK
Februárban ismét a magánűrszektoré a pálya: a londoni OneWeb vállalat fellövi az első tíz műholdját, amit augusztusban még tíz követ majd. A projekt célja az, hogy az egész bolygón gyors és könnyen hozzáférhető internetet biztosítson. A OneWeb komoly vetélytársa a SpaceX hasonló terveket szövő projektjének, ami 12 ezer műholddal számol, ám
Hasonlóan 2019 a belőtt időpont, de pontosabb információkról még nem tudunk.
A SpaceX 2019 első felére egy újabb Falcon Heavy-indítást is tervez az ominózus Tesla-röptetés után. A Space Test Program-2 névre keresztelt fellövés során katonai műholdakat visznek majd pályára, és a NASA kísérleti űrbéli atomóráját ( Deep Space Atomic Clock, DSAC), ami a mélyűri navigációt fogja pontosabbá tenni.
Márciusban elindulhat a Boeing első űrhajójának tesztje, a CST-100 Starliner egyelőre űrhajós nélkül fog dokkolni a Nemzetközi Űrállomásra, majd visszatér a Földre – legalább is akkor, ha minden a tervek szerint alakul. Ennek az űreszköznek is hasonló a célja, mint a SpaceX Crew Dragonjának: hogy olcsó és hatékony alternatívát adjon az oroszok Szojuzára.
Júniusban tervezi Kína, hogy elindítja a következő emberes űrmissziójának tesztkörét, amit a tervek szerint a Long March 5B rakéta fog a világűrbe juttatni. Az első alkalommal nem kell emberes utazásra számítani, csak arra, hogy a tervezett kínai űrállomás egy-egy darabja jut majd fel a világűrbe.
EXOBOLYGÓK UTÁN KUTAT AZ ESA
Az Európai Űrügynökség CHEOPS szondája október-novemberben indul útnak, ez lesz az ESA első kis osztályú tudományos küldetése. A célja az, hogy exobolygókat vizsgáljon az úgynevezett tranzitmegfigyelések segítségével. Érdekesség, hogy a projektben magyarok is részt vesznek: a CHEOPS-hoz épülő ultraprecíz műhold két radiátorát szállítja a magyar Admatis Kft.
De három másik műholdat is a világűrbe repít az ESA, ha minden jól megy: az egyik hajókat fog monitorozni az óceánokon (sat-ais), a második egy új generációs távközlési műhold (neosat), a harmadik pedig egy újraprogramozható műhold (Quantum).
KÍNA DUPLÁZIK A HOLDON
2019 végére Kína elindítaná a Csang’o-5-öt, ami a Hold túlsó oldalára leszálló szonda nagy testvére lesz, a célja pedig az, hogy mintákat is hozzon vissza a Hold felszínéről. A tervek szerint legalább két kilónyi regolitot és más törmeléket fog kiásni, majd visszavinni a Földre, hogy végre Kínának is lehessenek kutatható holdi mintái.
Szintén az év végére ígéri Elon Musk és csapata azt, hogy végre kipróbálja, hogyan működik Starship-Super Heavy, leánykori nevén a Kibaszott Nagy Rakéta, vagyis Big Fucking Rocket (BFR), Ezt a SpaceX azonban húzza már egy ideje, így egyáltalán nem biztos, hogy 2019-ben még sikerrel jár.
