Így léphetnénk a klímaváltozás torkára

Stefan Frank, a laxenburgi Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet kutatója és munkatársai elkészítették az első, részletes elemzést a mezőgazdaságban termelődő üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések lehetőségeiről.

 A fele lehetne

Eredményeik szerint a termelés módosításával és a táplálkozási szokások megváltoztatásával 2050-re felére csökkenthető a metán és a nitrogén-oxid kibocsátásának mértéke az intézkedések nélküli emisszióhoz képest.

A mezőgazdaságból származó metán és nitrogén-oxid jelenleg az emberi tevékenység hatására kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének 10-12 százalékát teszik ki. Ez az arány azonban a műtrágyák és az állatok számának növekedésével folyamatosan nő. A szektor ugyanakkor egyre hatékonyabb is lesz, mert bár a károsanyag-kibocsátás 1990 óta egyharmadával emelkedett, a termelés ezalatt 70 százalékkal nőtt.

Ezt is elértük: Földanya elkezd büntetni

Három európányi területen olvadhat fel az örökké fagyott talaj, amelyből a szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházgáz szabadul a légkörbe nagy mennyiségben.

Kevesebb tej és hús

A tudósok négy klímamodellben kiszámolták a metán- és nitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésének mértékét a kibocsátott szén-dioxid jövőbeli tonnánkénti árához viszonyítva. Tonnánkénti 20 dollárral (5700 forinttal) számolva arra jutottak, hogy 2050-re a metán- és nitrogén-oxid kibocsátásának mértéke 15 százalékkal csökkenthető, ha az agrárszektorban is végrehajtanak változtatásokat.

Ha a hús- és tejfogyasztás csökken azokban az országokban, ahol élelmiszer-túlkínálat van, akár 23 százalék is lehet a visszaesés.

A legmagasabb, 950 dollár (270 ezer forint) tonnánkénti árral kalkulálva – amely szükséges a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez – az emisszió akár annak az értéknek a felére is csökkenthető, amellyel erőfeszítés nélkül érhető el a klímaváltozás korlátozása.

Illusztráció: JOEL SAGET / AFP