Az Antarktiszi Tengeri Élő Erőforrások Védelmi Bizottsága (CCAMLR) a közelmúltban a tasmaniai Hobartban tartott megbeszélést – írja az IFLScience. A találkozón a természetvédelmi terület felállításáról szavaztak, és míg a CCAMLR 22 tagja a létrehozás mellett döntött,
Mivel a javaslat elfogadásához minden tagország beleegyezésére szükség lett volna, a területet nem fogják létrehozni.
Frida Bengtsson, a Greenpeace Antarktisz-védő projektjének tagja szerint ez egy történelmi lehetőség volt a vadvilág védelmére, a klímaváltozás csökkentésére és a világ óceánjainak gyógyítására. A tudományos ajánlások ellenére azonban az elképzelést tudományhoz alig kapcsolható érvekkel és valódi vita nélkül vetették el. Bengtsson szerint 2030-ra a világ óceánterületének legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani, jelenleg ugyanakkor csupán 7 százalékát védik.
Az Antarktisz megóvása nemcsak a veszélyeztetett fajok miatt fontos, hanem az éghajlatváltozás mérséklése miatt is. A környező vizek nagy mennyiségű szén-dioxidot képesek elnyelni. A tengerben élő apró rákok, a krillek például a felszínhez közeli, szénben gazdag táplálékokat fogyasztják, majd lemerülnek a mélybe, ahol aztán kiürítik a szenet.
Az új természetvédelmi területen tiltották volna a krillek ipari halászatát, ez viszont súlyosan érintette volna a halászatban érdekelt Oroszországot, Kínát és Norvégiát. Hosszú távon ugyanakkor a védelem elvetése az egész bolygóra komoly fenyegetést jelent.
Kiemelt fotó: Pixabay
