2018 igazán izgalmas év lesz az űrkutatásban, olyan projektek indulnak útjukra az idén, amelyek számunkra eddig ismeretlen rejtélyeket oldhatnak meg. A Merkúrhoz mindössze a harmadik missziója indul az emberiségnek, a Nap külső koronáját ilyen közelről még soha nem vizsgáltuk, rover pedig most fog járni először a Hold túlsó oldalán. Összegyűjtöttük 2018 tíz „legvárósabb” űrkutatási misszióját.
1. Végre debütál a Falcon Heavy
Idén januárra vagy februárra várják a szakértők a SpaceX hatalmas dobásának, a Falcon Heavy-nek az első indítását. Ha Elon Musknak sikerül sikeresen fellőni a világűrbe a hatalmas monstrumot, a SpaceX-nek lenne a legnagyobb, legerősebb rakétája a jelenlegi piacon, amely képes lenne a földkörüli pályán túlra is indítani missziókat.
A sikerben pedig nincs okunk kételkedni: a múlt évben a vállalat összesen 18 földkörüli utat indított, tízzel többet, mint 2016-ban. A fejlődés egyértelmű, már csak az a kérdés, hogy tényleg időben sikerül-e sikeresen fellőni a Falcon Heavy-t is.
2. Indulnak a kereskedelmi utak az ISS-re
A SpaceX-nek az idei évre még egy nagy dobása van (már ha Elon Musk nem tartogat mást is a tarsolyában, ugye): elindulhatnak végre a kereskedelmi vállalatok által finanszírozott űrutazások a Nemzetközi Űrállomásra, ami nagyban előrelendíthetné az űrkutatást – hiszen nemcsak olcsóbb, de gyorsabb és egyszerűbb is így feljutni az ISS-re.
A SpaceX Dragon-2-jén kívül még a Boeing CST-100 Starlinerje is a garázsban áll, hogy elindulhasson első hivatalos útjára, így a SpaceX-nek nem lesz egyeduralma a kereskedelmi űrutazás felett. Elon Musk és a NASA közösen augusztusra tervezik az első emberes utazást, míg a Boeing novemberben vinne először embereket a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
3. Folytatódik a kutatás az exobolygók után
Bár a James Webb Űrteleszkóp indítását 2018-ról áttették 2019-re, a NASA addig sem késlekedik, ha exobolygókutatsáról van szó: elindítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite, Áthaladó Exobolygókutató Műhold) névre keresztelt szondáját, amely márciusban kezdi meg küldetését.
A műhold a Kepler űrtávcső utódjaként szolgál majd, amely több mint 2000 exobolygó felfedezésével gazdagította tudásunkat. A szonda az úgynevezett tranzitmódszeres megfigyelés elvét fogja alkalmazni, ami nagyon leegyszerűsítve annyiból áll, hogy felkutatja a szabályos időközönként elhalványuló csillagokat, mivel az elhalványodást valószínűleg egy előttük elhaladó bolygó okozza. Jelenleg ez az exobolygókutatás leghatékonyabb módszere.
4. Újra aszteroidákra indulunk
Idén újra aszteroidavadászatra indul a Japán Űrkutatási Hivatal (Japanese Aerospace Exploration Agency, JAXA), méghozzá a Hayabusa-2 nevű űrszondájával. Az űrügynökség 2010-ben már küldött szondát egy aszteroidára, most viszont az 162173-Ryugu a célpont, amelyet a Hayabusa-2 júliusban fog elérni.
Ugyanígy most ér a céljához a NASA aszterodiamissziója, az OSIRIS-Rex (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer, azaz Eredet, Spektrális Értelmezés, Erőforrásfelismerés, Biztonság és Regolitfelfedezés) augusztusban jut el az 101955-Bennu kisbolygóhoz. Ahogyan a neve is sejtetni engedi, az OSIRIS-Rex gyakorlatilag mindent vizsgálni fog, amit lehet, az aszteroida összetételétől kezdve az eredetéig.
5. Megismerjük a Napunkat
A NASA egyik nagy dobása idén a Parker Napszonda lesz, amely júliusban indul majd útnak a csillagunk külső koronája felé. Az eszközt a Johns Hopkins Egyetem Gyakorlati Fizikai Laboratóriuma (APL) építette abból a célból, hogy jobban megértsük a Nap működését. Olyan tulajdonságokat fog mérni, mint a mágneses mező változása, a napszél vagy a töltött részecskék áramlása.
A cél az, hogy a NASA ki tudja számítani és előre meg tudja jósolni a nagyobb koronakilökődéseket, amelyek olyan magas töltöttségű részecskéket küldenek a bolygónk felé, hogy akár a műholdjainkat és az elektromos hálózatunkat is kiüthetik. Érdekesség, hogy a Parker Napszonda lesz a leggyorsabb ember építette jármű, amely nagyjából 200 kilométer per másodperc sebességgel fog a Nap körül keringeni.
6. Meglátogatjuk a Merkúrt is
A BepiColombo misszió az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) együttműködésében készült el, ez lesz a harmadik olyan ember építette járműegyüttes, amely a Naphoz legközelebbi bolygóhoz repül.
2018 decemberében tervezik két szonda elindítását, a Mercury Planetary Orbiterét (MPO), valamint a Mercury Magnetospheric Orbiterét (MMO) – az első a Merkúr pályájára áll majd, és a felszínt monitorozza, a második pedig a mágneses mezőt vizsgálja. A misszió célja az lesz, hogy pontosan kiszámítsa a Merkúr pályáját, ezzel tovább bizonyítsa Einstein relativitáselméletét, valamint hogy megállapítsa, pontosan hogyan képződött a bolygó.
7. Visszatérünk a Marsra
A Mars egy viszonylag gyakran vizsgált bolygó, mi sem mutatja ezt jobban, minthogy újra a vörös bolygóra készülünk: a NASA november 26-án akarja útnak indítani az újabb Mars-roverét, az InSightot.
Ez lesz az űrügynökség nyolcadik eszköze a vörös bolygón, és még mindig ez az egyetlen olyan űrkutatási szervezet, amely képes volt sikeresen leszállni a Marson. A rover fő célja az lesz, hogy még többet tudjon meg a Mars kialakulásának részleteiről, de egyúttal a Curiosity-hez hasonlóan a felszínt is vizsgálni fogja.
8. Misszió a Hold sötét oldalára
A Kínai Nemzeti Űrigazgatási Hivatal (China National Space Administration, CNSA) merész missziót tervez a Hold túloldalára: a CHANG’E-4 misszió nyáron csak egy űrszondát küld majd a Hold mögé mintegy 60 ezer kilométerrel, majd év végén utánaküldi a leszállóegységét és a roverét.
A járművek eredetileg a 2013-as CHANG’E-3 misszió vésztartalékaként készültek, de mivel ez sikeresnek bizonyult, nem kellett őket használni. Eddig még egy ország sem célozta a Hold sötét oldalát, többnyire a kommunikációs nehézségek miatt, így Kína lehet az első, akinek sikerül itt leszállnia.
A másik páratlan aspektus az, hogy a kínaiak egy mini-ökoszisztémát is küldenek a roverükkel az égitestre, amely többek között burgonyát és selyemhernyókat jelent majd. A kutatók azt szeretnék kipróbálni, hogy képesek-e egy önfenntartó minigazdaságot létrehozni ilyen távol a Földtől.
9. Véget ér a GOOGLE Lunar XPRIZE
A jelenlegi hivatalos határidő a Google Lunar Xprize végére március 31., de ez még tolódhat attól függően, hogy hogyan állnak a versenyző csapatok – korábban is történt már ilyen, hiszen a verseny szervezőinek is célja, hogy valóban jusson rover a Holdra.
Az évek óta tartó versengés célja tulajdonképpen az, hogy a csapatok egy rovert juttassanak a kísérőnkre, meghatározott mennyiségű és minőségű információt kell visszaküldeniük, és mindezt nagyrészt magánfinanszírozásból kell megvalósítaniuk. A versenyfutásban sokáig magyar csapat, a Puli is részt vett, de a tavalyi év folyamán kiesett a versenyből finanszírozási problémák miatt.
10. Véget ér a Juno misszió
A NASA idén júliusban tervezi lezárni a Juno-missziót, amely során egy űrszonda kering a Jupiter körül. A Juno hasonló halált fog halni, mint tavaly a Cassini: belerepül a gázóriása atmoszférájába, és elég. Ha a misszió véget ér, 1995 óta először kerülünk olyan helyzetbe, hogy semmilyen űrszondánk nem kering majd a Naprendszer külső bolygói körül.
(Kiemelt kép: Juno űrszonda, kép: NASA/JPL-Caltech)
