A bonni ENSZ-klímakonferencián komoly vitapont volt az úgynevezett Fejlődő Kis Szigetországok (Small Island Developing States, SIDS) helyzete, mivel Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezeket az országokat extrém módon fenyegeti a hirtelen változó és heves időjárás, a tengerszint növekedése és a fertőző betegségek terjedése, mindhez szervesen hozzájárul a globális felmelegedés is.
A szigetországok nagy veszélyben vannak
A beszélgetést a COP23-at rendező ország, a Fidzsi-szigeteki Köztársaság kezdeményezte, mivel ő is közvetlenül veszélyben van, hiszen a SIDS-hez tartozik, amely az ENSZ besorolása szerint listázza a legfejletlenebb szigetországokat.
Ezek az államok jellemzően nagyon szerencsétlen természeti adottságokkal rendelkeznek, már ami a klímaváltozás okozta problémákat illeti:
- kicsi a népességük, de rohamosan növekszik,
- korlátozottak a természeti erőforrásaik,
- sérülékenyek a természeti katasztrófákkal és a gazdasági sokkhatásokkal szemben,
- a nemzetközi kereskedelemtől extrém módon függenek.
A SIDS kategóriáját még 1992-ben hozták létre a riói Környezet- és Fejlődéskonferencián, aztán 1994-ben az ENSZ megfogalmazta a Barbados Akciótervet, amely a felzárkóztatásukra jött létre. Most azonban újabb tervekre van szükség, hiszen a kis szigetországok a legveszélyeztetettebbek a tengerszint emelkedése és az extrém időjárás miatt.
Tudás és technológia kell
Ennek egyik első lépése a klímaváltozás egészségügyi hatásait megoldani kívánó tervezet, amely arra irányul, hogy a szigetországokat felvértezzék a túléléshez szükséges egészségügyi tudással, felszereléssel és technológiával.
A tervezet szerint a fejlett, gazdag országok feladata, hogy segítsenek a szigeteknek, az ideális pedig az lenne, ha megháromszoroznák a nemzetközi támogatást. Ez soknak tűnik, pedig egyáltalán nem az: a klímaváltozás egészségügyi hatásainak mérséklésére egyelőre az egész klímaköltségvetés mindössze 1,5 százalékát csoportosítják.
Tizedeljük saját magunkat
De nem kizárólag a SIDS-országok vannak veszélyben, ha a globális felmelegedés egészségügyi problémáit nézzük. A WHO 2017-es statisztikái szerint várhatóan és bár ennek nagy része a fejlődő országokból kerül majd ki, a légszennyezettség és a stressz miatt fokozott veszélyben vannak a fejlett országok lakói is. Jó példa erre az, hogy jelenleg mintegy 300 millió ember asztmás a világon, az extrém hőhullámok miatt azonban a betegség sokkal inkább előre tör majd a jövőben.
A fejlődő országokat sújtja leginkább a szennyezett levegő is, ennek pedig nem kizárólag egy légrendszeri megbetegedés a következménye – bár ez is rengeteg áldozatot szed, 2012-ben például hárommillió ember halt meg a légszennyezettség miatt világszerte -, de a mentális egészségünket is jelentősen rontja.
Egy friss kutatás kimutatta, hogy a mentális rendellenességek, depresszió és szorongás aránya magasabb volt azokon a területeken, ahol a finom szennyező részecskék koncentrációja is nagyobb.
Drága dolog a környezetszennyezés
Egyértelmű tehát, hogy nem kizárólag a növekvő tengerszinttel vagy az egyre pusztítóbb viharokkal kell számolnunk, hanem a klímaváltozás hosszabb távú, az egészségre vonatkozó aspektusaival is.
Ez gazdaságilag is az előnyünkre válhat: Ennél már az is olcsóbb, ha inkább mégsem szennyezzük a környezetet, és reménykedünk, hogy még időben abbahagytuk ahhoz, hogy a bolygó visszaépítse önmagát.
(Kiemelt fotó: Pixabay)
