A svéd és dél-afrikai kutatókból álló csapat 2300-300 éves személyek maradványait vizsgálta. A három legidősebb lelet 2300-1800 éves, a négy fiatalabb pedig 500-300 éves volt. Előbbiek a khoisan népek felmenői közé tartoztak, utóbbiak pedig a mai dél-afrikai bantukkal álltak rokonságban. Carina Schlebusch, az Uppsala Egyetem genetikusa és az új tanulmány vezető szerzője szerint az elemzés egy, a régióban lezajló népességcserére utal.
A szakértők az egyes csoportok genomjainak vizsgálata alapján úgy becsülik, hogy a modern embereknek 350 000-260 000 éve jelentek meg.
Ez azt jelenti, hogy a modern emberek korábban alakultak ki, mint eddig hittük
– mondta Mattias Jakobsson, az Uppsala Egyetem munkatársa.
A kelet-afrikai kövületek, és különösen az Omo és Herto folyók völgyéből előkerült leletek miatt a kutatók általában úgy vélik, hogy az anatómiai értelemben vett modern emberek 180 000 éve fejlődtek ki.
A Schlebusch által vezetett csoport új becslése összhangban van a florisbadi és hoedjiespunti maradványokkal, melyek a dél-afrikai Homo naledivel egyidősek. Marlize Lombard, a Johannesburgi Egyetem régésze szerint ez azt jelenti, hogy a korszakba egyszerre legalább három emberfaj tűnt fel a régióban.
A szakértők azt is felfedezték, hogy a khoisan népek nagyjából 1000 éve keveredtek el egy kelet-afrikai állattenyésztő populációval. A kutatók ezt a kelet-afrikai migráció előtti időkből származó referenciacsoport elemzésével tudták kimutatni. A későbbi leletekben olyan géneket azonosítottak, melyek a malária és az álomkór ellen védenek. Ezeket feltehetőleg a Dél-Afrikába bevándorló populációk hozták magukkal.
Lombard szerint a 350 000-260 000 éves dél-afrikai kövületek azt mutatják, hogy a régióban eszközkészítő, vadászó-gyűjtögető rokonaink éltek. A modern emberektől származó maradványok azonban ritkák, a lorisbadi és hoedjiespunti fosszíliák átmenetet jelentenek az archaikus és modern emberek közt. Ennek ellenére ezen kövületek az új vizsgálatban elemzett személyek felmenőihez tartozhattak.
Az ősibb csoportokból létrejött populációk aztán elkeveredhettek egymással.
Az új tanulmány rávilágított fajunk ősi afrikai eredetére, illetve arra, hogy sokat kell még tanulnunk a modern emberré fejlődés folyamatáról.
